Évek óta úgy érzem, mintha a Karácsony “egy picit” erőltetett lenne. Azért mondom, hogy erőltetett, mert nem arról szól, amiről kellene szólnia. Rohanunk, tülekedünk, felkapunk egy ajándékot – sokszor szív nélkül -, mert valamit azért mégiscsak venni kéne. “Elvárja tőlünk” a világ. Ez a szokás. Elvégre egyszerűbb, mint leülni egy szeretted mellé, megfogni a kezét és azt mondani: “Ma a tiéd vagyok. A teljes figyelmem és szeretetem a tiéd. Az én ajándékom az időm.” Az összes többi úgyis csak körítés.
A Karácsony ma már arról szól többnyire, hogy ajándékokat veszünk. A legtöbbször nem magunkból adunk, hanem veszünk valami – jó esetben praktikus – tárgyat, szolgáltatást, nyaralást, stb. Valamit, amitől jól érezheti magát a megajándékozott ember, vagy akár szórakozni tud. A szórakozás pedig pont arra való, hogy elterelje és szétszórja (milyen csodás a magyar nyelv, ugye komám?) a figyelmet arról, ami a legfontosabb: a MOST és a VANság csodájáról.
A Karácsony sajnos ma már nem arról a fantasztikus élményről szól, hogy MOST együtt vagyunk, hanem arról, hogy VEGYÉL, VÁSÁROLJ és akkor jó állampolgár vagy! Pedig az ünnep lényege az együttlét: megállunk a nagy rohanásból és megérkezünk a jelen pillanatba; és mivel együtt érkezünk meg, ezért a közös jelenlét teremtő energiákat szül.
Az igazi Karácsony tele van megbocsájtással és önmagunkkal való számvetéssel. Nem veszek neked valamit engesztelésül és bocsi, hogy olyan köcsög voltam sokszor és nem figyeltem rád, hanem ráeszmélés arra, hogy az szeretet nem más, mint a saját időnk másoknak ajándékozása. Ne feledd: csak időd van, minden egyéb az díszlet.
Az igazi Karácsony a szívben van és az egyik legfontosabb lecke: szeretet nélkül elmulasztod megélni az emberi lét egyik legnagyobb csodáját.
Forrás: www.ivi.hu Józsi bácsi gondolataiért érdemes meglátogatni 😉
Minden kedves látogatónknak Áldott Békés Karácsonyt kíván a Komló Média szerkesztősége!
Komló Média Blog 