Létrehozója szerint az euró elpusztítja önmagát

Miközben egyre több uniós ország helyzete válik kritikussá gazdaságilag és a közös valuta alapjai pedig igencsak remegnek, az Euró egyik létrehozója is annak bukását jövendöli.
Oskar Lafontaine, német pénzügyminiszter, az euró kidolgozásáért és bevezetéséért felelős egyik szakember, most az egységes valuta beszüntetésére szólít fel, hogy a dél-európai államok esélyt kapjanak a talpra állásra. Szerinte amennyiben ez nem történik meg, a jelenlegi fiskális útvonal egyenesen egy „katasztrófa felé tart”.

„A gazdasági helyzet hónapról hónapra romlik, a munkanélküliség pedig olyan szinteket ért el, hogy a demokrata szerkezetek is kétségessé váltak,”- idézte a politikust a Telegraph.

„A németek még nem jöttek rá, hogy Dél-Európa, Franciaországot is beleértve, előbb vagy utóbb, a jelenlegi és egyre mélyülő nyomor miatt, kénytelen lesz ellentámadásba lendülni a német hegemónia ellen,”- mondta, hozzátéve, hogy a fiskális válság nagy részét a németek által az exportnyereségek miatt szorgalmazott bér megszorítások okozták.

„A megszorításoknak befellegzett”

A német baloldali párt weboldalán Lafontaine azt írta, hogy Angela Merkel kancellár asszony azonnal „fel fog ébredni önhitt álmából”, amint a szorult helyzetben lévő európai országok összefognak és követelik a válságkezelő intézkedések megváltoztatását, Németország rovására.

Lafontaine súlyos jóslatai további hitelt nyertek, amikor Pierre Moscovici, francia pénzügyminiszter bejelentette „a megszorítások végét és a francia válságpolitika győzelmét, tovább rontva az amúgy is gyengülő francia-német kapcsolatokon,” írta a lap. A helyzet mindenesetre kezd eldurvulni a két ország között.

„A megszorításoknak vége. Ez egy döntő fordulat az EU projekt történetében az euró óta,” nyilatkozta Moscovici a francia televíziónak. „Látjuk a megszorítás dogma végét. Ez egy győzelem a francia megközelítés számára.”

Lafontaine elmondta, hogy támogatja a monetáris uniót, de ma már fenntarthatatlannak tartja.
„A remény, hogy az euró létrehozása racionális gazdasági viselkedésre kényszerítheti az összes felet hiábavaló volt,” mondta, hozzátéve, hogy a politika, ami belső leértékelésre kényszerítette Spanyolországot, Portugáliát és Görögországot „katasztrofális” volt. A gazdasági helyzet ebben a három EU országban és Írországban a legrosszabb.
Az euró hónapok óta hanyatlik és miközben az EU a magas munkanélküliséggel és magas kormánykiadásokkal küzd, a szakértők egyre kevésbé bíznak a valuta vagy akár az EU jövőjében.

Alapvető hibák az euró szerkezetében

Az euró néhány alapvető hibája:

Szűk pénzforrások. Közgazdász szemmel nézve az eurózóna nem kifejezetten optimális környezet egy valutának. Más szóval, nem volt jó ötlet. Ennek egyik oka, hogy a különböző tagországoknak különböző monetáris politikára van szükségük, de az unióban ez nem lehetséges.

Túlságosan szűk költségvetések. A szakértők úgy gondolják, hogy a megszorítás politika teljes bukás, sőt katasztrófa volt, mert tovább növelte az adósságterheket, különösen Dél-Európában. „Az euró a megszorítások öngyilkos megállapodásává vált.”

Kevés kereskedelem. Németország kivételével, az EU államok kicsivel több mint a fele csak egymással kereskedik. Ahogy Dél-Európa fokozatosan halad a mély válság, Észak-Európa pedig a recesszió felé, ez a kereskedelmi forgalom tovább csökken.

Mint a legtöbb szocialista állam esetében, az európai országok sem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy a bölcsőtől sírig tartó szolgáltatásokat nyújtsanak állampolgáraiknak. Ez milliókat fog feldühíteni, amikor rájönnek, hogy a feneketlennek hitt európai pénzverem mégsem az.

Forrás: www.idokjelei.hu / naturalnews.com

Lassan egy éve Vezér-Szörényi László úr azt jósolta, hogy 2013 tavaszán összedőlhet az EU pénzügyi rendszere. Véleményét többek között arra alapozta, hogy számos álam visszafizetési kötelezettsége jár le egy időben és mint tudjuk az egész világ a bankok kiszolgáltatottja. Hogy állunk ma?

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2013.05.10. Barroso szerint többet és jobban kell tennie az EU-nak

2013.05.08. A britek szabad-kereskedelemre szűkítenék az EU-tagságot

2013.05.07. Angela Merkel: évekig tart még a válság

2013.05.06. Az eurózóna felbomlását sürgeti a volt német pénzügyminiszter

2013.05.01. Letta a bankunió mielőbbi létrehozását sürgette Párizsban

2013.04.17. Mayer: csődöt mond az árnyékhatalom, rákos beteg az euró

2013.04.05. Soros: Európa a lassú halálba menetel

A kormányok kihasználják az új kémszoftver adta lehetőségeket

Egy nemrég megjelent jelentés kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a világ kormányai egy kifinomult kémszoftver segítségével kémkednek saját állampolgáraik után. A Citizen Lab, a Toronto Egyetem digitális kutatólaboratóriumának jelentése részletesen leírja, hogy a bűnözök nyomon követésére ajánlott szoftvert disszidensek és emberjogi aktivisták megfigyelésére használják.

A „Szigorúan bizalmas: a digitális kémkedés üzleti kihasználása” címmel kiadott jelentés a FinSpy nevű kémszoftverre összpontosít, aminek segítségével valós-időben megfigyelhetők a webmail hálózatok és közösségi oldalak és képes titkosított adatok és kommunikációk gyűjtésére is, a célszemélyek tudta nélkül.

2011 decemberében a WikiLeaks elkezdte közzétenni a FinFisher brosúrákat és videókat, amik arról adtak hírt, hogy a szoftver lehetővé teszi a kormányok számára a kiválasztott célcsoportok vagy célszemélyek megfigyelését, mégpedig olyanokét, akik „rendszeresen változtatják tartózkodási helyüket, titkosított vagy anonim kommunikációs csatornának használnak és külföldön élnek.”

Egy másik említésre méltó dolog a FinSpy szoftverrel kapcsolatban, ahogy azt Jean Marc Manach az OMNI-tól megjegyzi, hogy képes átvenni az irányítást bármilyen ismert operációs rendszer felett, anélkül, hogy a vezető 40 Antivirus rendszer észlelni tudná.

A jelentés hatására a Firefox böngésző készítője, a Mozilla jogsértés megszüntetésére fel- szólító meghagyást adott be a FinFisher anyavállalatához, a Gamma International-hoz, mert szerinte a FinSpy „azt a látszatot kelti az emberekben, hogy a Mozilla Firefox-ról van szó.”

A Hosni Mubarak egyiptomi vezető bukása körüli időben az egyiptomi titkosszolgálat irodáit átfésülő disszidensek megtalálták a Gamma-val egy bizonyos szoftver öt hónapos üzemeltetésére szóló 380.000 dolláros szerződést. A Citiezen Lab jelentés azt is leírja, hogyan használták a szoftvert az aktivisták és disszidensek megfigyelésére Bahrain-ben.

Az alábbi térképen látható az a 36 ország [Nézzenek oda kit látunk!], amelyekről kiderült, hogy otthont adnak a FinFisher Command and Control szervereinek, amelyekhez a kártevő program csatlakozik, hogy begyűjtse az adatcsomagokat (nagyításhoz kattints a képre):

A FinFisher a kémszoftver mobil változatát is kínálja ügyfeleinek, hogy a hatóságok a mobiltelefonokon áthaladó adatokban és kommunikációkban is kutakodhassanak, akkor is, ha azok titkosítottak.

Éppen két héttel a jelentés megjelenése előtt, Eric Schmidt, a Google elnök-vezérigazgatója a Wall Street Journalnak nyilatkozva azt mondta, hogy „a digitális forradalom gyakran figyelmen kívül hagyott sötét oldala” olyan technológiákat használ, amelyek „hihetetlenül sok mindenre képes eszközöket kínálnak a diktátorok számára az ellenállás elnyomására.”

„Minden, amire egy rezsimnek szüksége lehet egy elnyomó, digitális rendőrállam létre-hozásához, beleértve az állampolgárok valósidejű meg- figyeléséhez és az adathalászathoz szükséges szoftvereket is, már kereskedelmi forgalomban van,” – mondta Schmidt.

A Citizen Lab jelentésből kiderül, hogy a kormányok keményen kihasználják ezt a helyzetet. A kutatók összegzésül megállapítják, hogy az ilyen, egyre nagyobb képességekkel rendelkező megfigyelőeszközök „komoly kihatással vannak nemcsak a disszidensekre és aktivistákra, de állampolgárságtól függetlenül mindannyiunkra nézve,” amennyiben azt feltételezzük, hogy egyelőre jogunkban áll biztonságossá tenni saját kommunikációnkat.

Forrás: www.idokjelei.hu / Businessinsider.com

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2013.05.12. Firefoxnak hazudja magát egy kormányzati kémprogram

2013.05.03. E-tetoválás figyelheti az agyhullámokat és a magzatot

2013.04.29. Facebook és Google: Törvénytervezet a megfigyelhetőségről

2013.04.22. Hatalmas adatközpontot építenek Utahban

2013.04.13. Kamerás szemüvegek segítik a rendőri munkát

2013.04.05. Európa a belföldi terrorizmus újabb hullámára készül

2013.03.24. A drónok minden New York-i lakost megfigyelnek

Gazdasági Armageddon közeleg?

Soros György megint valami katasztrófára számít. A Rockefellerek is hasonlóra készülnek, ami nem egyéb, mint a fiat valuták globális összeomlása. A Bilderberg összejöveteleken részletesen megtervezték a pénzügyi összeomlás ütemezését. Abban is biztosak lehetünk, hogy az a fekete hétfő, kedd, szerda vagy tetszőleges nap „véletlenül” éppen egybeesik majd egy másik dátummal, a tervezők pedig jót nevetnek a markukba a következő megrendezett eseményt figyelve.

Minden az időzítésen múlik

Bár legtöbbünk számára nem állnak rendelkezésre bennfentes információk, mégis sok olyan árulkodó jelet láthatunk, amelyek figyelmeztetésül szolgálnak az összeomlás időzítését illetően. Az összeomlás inkább bizonyos eseményektől függ, nem valószínű, hogy bármilyen dátumhoz lenne köthető.

Hamarosan egyre több készpénzfelvételi korlátozást fogunk tapasztalni a már meglévők mellett. Valószínűleg MF Global jellegű eseményekből sem lesz hiány. A „hivatalos” jelzálogcsalások megszaporodása sem lenne meglepő, hiszen a globalisták nyilván megpróbálnak minél több pénzt megszerezni maguknak a nemzetgazdaságok bedöntése előtt.

A nyugdíjalapok elleni támadások is intenzívebbé válhatnak.
Eközben a Fed folytatja a bajbajutott ingatlanok felvásárlását a havi 40 milliárd frissen nyomtatott dollár segítségével.

A legjobb előrejelző azonban a világ aranypiacának sarokba szorítása lehet. Miután megszerezték az arany feletti rendelkezést, elindulhat a visszaszámlálás a gazdasági Armageddonig, amely során a világ valutái egy gyors hiperinflációt követően összeomlanak. Onnantól kezdve az emberiség ki lesz szolgáltatva az életet semmilyen formában nem tisztelő globalisták kénye kedvének.

A pénzpiacokon az arany és ezüst árfolyamának soha nem látott mértékű, mesterséges csökkentését láthatjuk. A múlt héten az elmúlt 30 év legnagyobb, 48 óra alatt bekövetkezett esését regisztrálták.

Az ezüst ára is jelentősen esett hétfőn, a piacokat pedig a pánikeladások jellemezték, mivel a befektetők és pénzintézetek fejvesztve próbáltak megszabadulni nemesfém befektetéseiktől. A piacon egyértelműen a tömeges manipuláció jelei mutatkoznak. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy a manipuláció egyenesen a „Goldman Sachs-tól indult, amikor short COMEX arany pozíciót ¹ tanácsolt ügyfeleinek.”

Ez ugyanaz a Goldman Sachs, amelyik shortolta részvényeit 2001. szeptember 11-én. Ugyanaz a Goldman Sachs, amelyik put opciót tett Transocean részvényeire az Mexikói-öbölben történt olajfúró felrobbanásának reggelén. Ugyanaz a Goldman Sachs, amelyik shortolta ingatlanpiaci részvényeit éppen az ingatlanpiaci lufi kidurranása előtt.
Tulajdonképpen, amikor a Goldman Sachs bármilyen short ügyletet indít, oda kell figyelni, most pedig pontosan ez történik.

Miért vinné le a Goldman az arany árát?

A régimódi kereskedelem és barterezés mellett milyen valuta maradna meg, ha a dollár és az euró netán holnap összeomlana? A válasz egyszerű: elsősorban az arany, másodsorban pedig az ezüst. Tegyük fel magunknak a kérdést: Ha tudnánk, hogy a világ papírpénzei összeomlanak, mit tennénk a hatalom helyében? A legkézenfekvőbb válasz, az arany és ezüst árának csökkentése lenne, hogy minél többet felvásárolhassanak belőle. A Goldman hírhedt shortolási stratégiájának köszönhetően pedig megteheti ezt.

Minden más is értelmet nyer

Mit tesznek majd az emberek, ha a kiborul a bili? Mit tesznek, ha már nem tudják kivenni pénzüket a bankból? Amikor a nyugdíjak kifizetését felfüggesztik vagy a nyugdíjszámlák eltűnnek? Valószínűleg az utcára mennek.
Mit tesznek majd, amikor valamiféle megtorlást követelnek? Persze lehet, hogy nem számít, mit tennének, mert 2,2 milliárd lőszerrel és legalább 2700 páncélozott járművel találják majd szemben magukat.

Az elmúlt hónapok megrendezett lövöldözései és „terrortámadásai” is értelmet nyernek. A lefegyverzett tömegeket könnyebb engedelmességre bírni, hogy a globalisták háborítatlanul folytathassák tervük kivitelezését, miközben még a nyilvánosság figyelmét is elterelhetik velük a fontos kérdésekről. Egyre több ilyen esetet láthatunk majd a közeljövőben, amelyek mind a fegyverelkobzások felgyorsulásához és végül a szükségállapothoz vezetnek.

Forrás: www.idokjelei.hu

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2013.04.19. Kikelt Németország és az IMF ellen az egyik ciprusi államtitkár

2013.04.07. Soros György a kínai gazdaság helyzetét is értékelte

2013.04.05. Soros: Európa a lassú halálba menetel

2013.03.31. A globális gazdaság átalakulása, mint a városok ”gyilkosa”

2013.03.19. Lagarde szerint még nem vonták le kellően a válság tanulságait

2013.02.26. A fejlett országok adósságának növekedése veszélyes a fejlődőkre

2013.02.06. Javaslat az újabb pénzügyi válságok megelőzését célzó…

Az egészségügy vagy az EGÉSZ-ség ügye

A Sárga Császár nevű legendás történelmi figura írta le a könyvében mintegy kétezer évvel ezelőtt: ha a betegséggel kezd az orvos foglalkozni, az olyan, mintha egy hadvezér akkor kezdene fegyvereket kovácsolni, amikor már áll a háború. Így gondolkozik egy bölcs ember, az orvoslásnak az egészség megőrzését kellene szolgálnia.

Útban az Aranykor felé című konferenciát a Hajdú-Bihari Magyarok Szövetsége szervezte 2013. március 9-10-én Debrecenben, a Kölcsey Központban ahol Dr. Eőry Ajándok “Az egészségügy vagy az EGÉSZ-ség ügye” címmel tartott előadást.

Az előadás témája: egészségünk megőrzése akupunktúrával és akupresszúrával. Az előadó felveti a lehetőségét, hogy a kínaiak ezt az ősi tudományt a szkíta lovasnépektől vették át. Az előadás végén pedig hírt ad egy olyan módszerről, amivel ki lehet szűrni a rákbetegségekre való hajlamot, ami a magyar lakosság 20%-át érinti, s elmondja, hogy ez a hajlam megszüntethető.

Forrás: www.kerecsen.tv

Az előadásban hallható pontokról képek:

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2013.03.06. Az antibiotikumok már nem képesek felvenni a harcot a betegségekkel

2013.03.03. Már az anyaméhben kialakulhat a silány ételektől való későbbi…

2013.02.28. Kritikus ápolóhiány jöhet

2013.02.19. Mesterségesen tenyésztettek ki hasnyálmirigyet sertésekben

2013.02.01. A rák hiánybetegség

Ciprus kirablása az EU és az IMF által

Egész hétvégén figyeltem a ciprusi helyzetről érkező cikkeket, amik csaknem annyira dühítőek, mint maga a helyzet. Az emberek a szakadék szélén táncolnak, miközben az európai propagandagépezet ontja magából a szokásos szemetet.
Mielőtt nekilátunk, néhány dolgot érdemes tisztázni. A ciprusi betéteket korábban nem adóztatták meg. Jelenleg sincs ilyen adó, mivel a ciprusi parlament nem fogadott el ilyet. Erre csak a mai nap folyamán kerülhet sor, tehát bármi történik is, azt visszamenőleg kell érvényesíteni.

(Időkjelei: A ciprusiak már szombaton sem férhettek hozzá betéteikhez. Semmilyen lekötött betét fölött nem rendelkezhettek, csupán az ATM-ekből lehetett pénzt kivenni, amíg állítólag össze nem omlott az hálózat.)

A következő fontos pont: az intézkedést nem Ciprus hozta. Nicosia népe jelen sem volt az EU csúcson és még véletlenül sem kérte, hogy országának bankszámláit tizedeljék meg, hogy ezzel segítsenek kifizetni adósságukat. Egyes európai országok, Németország, Franciaország, Hollandia és még néhányan követelték, hogy ez történjen, mondta Ciprus elnöke. Tehát világosan fogalmazva az Európai Unió elkobozta a ciprusiak magántulajdonát előzetes tárgyalás, erre vonatkozó hatályos törvény vagy parlamenti hozzájárulás nélkül.

Egy bankszámla nem ugyanaz, mint egy kötvény, részvény vagy bármilyen befektetés. Ezt sokan nem fogják fel. Egy bankszámla nem egyéb, mint egy magánember vagy cég, nem pedig a kormány személyes tulajdona, legalábbis az európaiak eddig ezt feltételezték.

A betétekre létezik biztosítás Európában. Ez országonként eltérő, de létezik. Általában százezer euró értékig biztosítja az állampolgárok betéteit. Most láthattuk mennyit ér ez a garancia a ciprusiak és így minden európai számára. Semmit. Ha az EU önkényesen feloldhatja ezt a garanciát Cipruson, akkor bármelyik országban megtehetik kényük kedvük szerint.

A ciprusi kormány betétekre vonatkozó garanciája a következőképpen néz ki:
„A betétekre vonatkozó biztosítás (DPS) valamennyi, a Ciprusi Központi Bank által engedélyezett bank számára kötelező, beleértve ezen bankok külföldön működő fiókjait is. A biztosítás nem vonatkozik más EU tagállamokban alapított bankok ciprusi fiókjaira, hiszen azokat az ő saját országukban érvényes biztosítás védi.

A DPS akkor kerül aktiválásra, amikor döntés születik arról, hogy egy tagbank nem képes kifizetni a nála elhelyezett betéteket, illetve amennyiben egy bírósági határozat a bank felszámolásáról dönt.

A kompenzáció maximum mértéke betétenként 100.000 euró bankonként.”

Tehát szombatig minden betétest biztosítás védett százezer euró mértékéig minden bankban. Szombaton azonban ezt az állami ígéretet megszegték és kiderült, hogy mi is volt valójában: egy hazugság. Ennél azonban még sokkal rosszabb és ijesztőbb, hogy ez Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF nemcsak megengedte a betéti biztosítás megszegését, hanem egyenesen követelte. Egy dolog biztos: amennyiben megtehetik, hogy semmissé nyilvánítsák a betéti garanciákat Cipruson, bármelyik európai országban megtehetik. Továbbá, amennyiben semmissé nyilváníthatják a betéti garanciákat, ugyanezzel az erővel semmissé nyilváníthatják a kötvényszerződéseket egyetlen tollvonással. Semmi sincs biztonságban.

A lényeg: Az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF támogatja a magántulajdon elkobzását. Egy bankszámla nem számít értékpapírnak vagy befektetésnek. Pont olyan magántulajdon, mint egy autó vagy ingatlan. Németország és Franciaország tulajdonképpen kijelentették: „Ezt akarjuk és el is vesszük, mert a mi kormányaink számára ez szükséges.” Egyelőre nem saját állampolgáraiktól, hanem a ciprusiaktól követelték a Ciprus számára nyújtandó pénzek fejében. Ez nem egy Európai Unió, hanem az Európai Negyedik Birodalom.

„Amikor a társadalomba beférkőzik az elv, hogy a magántulajdon nem egy istenadta törvény és a törvény ereje valamint az igazságszolgáltatás nem védelmezi többé, elindul az anarchia és az önkényuralom.” – John Adams

Forrás: www.idokjelei.hu / zerohedge.com

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2013.02.12. Ciprusi mentőcsomag: Kulcskérdés a pénzmosás elleni hatékony…

2013.01.23. Nagy-Britannia megoldja az EU-ból való kilépést

2013.01.10. Világgazdaság: a 2013. esztendő reményei és félelmei

2013.01.08. Amerikai bankok 8,5 milliárd dollár kártérítést fizetnek

2012.11.23. Ciprusi hatóságok és nemzetközi hitelezők: nincs még megállapodás

2012.08.01. Ciprusnál lehet Európa gázellátásának a kulcsa

Az izlandi példa a mainstream médiában is megjelent

Ólafur Ragnar Grimsson izlandi elnök az idei davosi Világgazdasági Fórum után több riportot is adott és az abban elhangzottak sok ember számára jelentettek újat. Az alternatív médiában már keringtek történetek, mi is ment végbe Izlandon a 2008-as válság után, azonban ezek egy része túlzásokba esett és ezzel hiteltelenítette a valós helyzetről tudósító leírásokat is. Azonban az izlandi elnök szájából elhangzó mondatokat már kevesen merik megcáfolni.

Mostani bejegyzésünk két újabb riport kapcsán született. A múltkori bejegyzésünkben lévő riport még nem juthatott el igazán sok emberhez, de a Fox Business is készített egy riportot, ami remélhetőleg az óceán túlpartján sok embernek nyitotta fel a szemét. Ennek a riportnak a feliratozása is elkészült, melynek átiratát itt olvashatják:

“Mind úgy gondoljuk, hogy országunk banki krízise 2008-ban szörnyű volt – ez így is van, de nézzük meg Izlandét. Az ország három legnagyobb bankja tönkrement. Jól hallották. Nem kaptak segélyt, nem volt bankmentő csomag. Egyszerűen becsődöltek.

Az ő bankjaik ugyanazt a tőkeáttételes fogadást kötötték meg, mint a mieink, ám a kormányuk az Egyesült Államokéval ellenkező megközelítést választott. Tehát a világnak ezzel vége lett? Aligha. David.

A cáfolat a svájci Davosban tartott gazdasági világ-csúcstalálkozón hallható attól a vezetőtől, aki e nehéz döntés meghozatalára kényszerült.

David a világ aligha fagyott be és ért véget Izland számára. Miután a kormány hagyta becsődölni legnagyobb bankjait, jelentős problémáik keletkeztek: 10%-os munkanélküliség, a piacuk 90%-ot veszített értékéből, de ma már teljesen más a történet.

Erről szeretnénk hallani Izland elnökétől, Ólafur Grímsson-tól.

-    Üdvözlöm Elnök Úr!

-    Köszönöm szépen. Köszönöm.

-    Örülünk, hogy itt van velünk. Az Egyesült Államokban is még mindig sokan töprengenek azon, mi lett volna, ha hagyjuk tönkremenni a bankjainkat.
Tudom, hogy ez a dolog egészen más szinten van, de beszéljünk a 2008-as tapasztalatairól, mennyire volt nehéz hagyni azt, hogy ilyesmi megtörténjen?

-    Annak ellenére, hogy más az izlandi szint, alapvetően azt gondolom minden modern állam, legyen az nagy vagy kicsi hasonló kihívásokkal néz szembe és ezekre alkalmazhat hasonló megoldásokat. A mi esetünkben úgy döntöttünk, hagyjuk becsődölni a bankokat – mindegyik privát bank volt – és ahogy azt párszor mondtam, sosem értettem meg, hogy miért váltak a bankok valahogyan a modern gazdaságunk szent templomaivá. Míg az normális, hogy más vállalatokat hagyunk csődbe menni és elbukni addig, ha egy bank kerül bajba, hirtelen mindenki rohanvást jön és mondja, hogy nem-nem, ez nem történhet meg.
Néhányan azt mondják, nem volt pénzünk, hogy tovább működtessük a bankokat. Bizonyos mértékig ez igaz is. Ám ez része volt egy átfogó politikának is, amely során sok más kérdésben is szembementünk az Egyesült Államokban és Európában uralkodó ortodox pénzügyi nézőponttal.
És most, bő négy évvel később Izland figyelemreméltó módon fejlődik: 3%-os a gazdasági növekedésünk, 5%-os a munkanélküliség, az állam pénzügyei ésszerű állapotban vannak, tehát azzal, hogy szembementünk az Egyesült Államokban és Európában uralkodó, elfogadott, ortodox nézetekkel valójában sikerült egészen figyelemreméltó módon talpra állnunk.

-    Tehát nem tekintettek úgy a bankokra, mint “porcelánbabákra”, akiket védelmezni, ölelni és megmenteni kell?

-    Nem, egyáltalán nem, ezek magáncégek. Ezek alapvetően úgy működnek, mint a privát vállalatok. A bankárokat és a részvényeseket jutalmazzák meg. Szóval, amikor elbuknak, miért kellene a hétköznapi embereknek – adófizetők, tanárok, ápolók, dolgozók- megfizetni az árát és cipelni a terhet?

-    Ön tett még más, kissé szokatlan dolgot is rögtön az első év környékén. Nem folyamodott megszorításokhoz. A szociális kiadásokat megemelte számos programban. Majd végül is bevezetett, ha jól értettem száz különböző adót. Ez hogyhogy nem lassította le a növekedést, amit végre sikerült elérniük?

-    Nos, amikor egy államot egy mély pénzügyi krízisen vezetünk végig – noha azóta ismét jól működünk- nem felejthetjük el azon óriási viszontagságok keletkezését, amelyekben átlagos izlandi családok sokasága veszítette el házait, többen pedig minden megtakarításukat.
Szóval, amikor kivezetsz egy nemzetet egy ilyen mély krízisből, mint ez az “ismét a felépülés útján vagyunk” jellegű, akkor képessé kell tenned őket arra, hogy az igazságosságot lássák meg benne végül. Képessé kell tenni őket arra, hogy észrevegyék, mindenki felelős a következményekért. Mindenki fizet a rendszer fennmaradásáért.

-    Meglepi Önt, hogy az amerikaiak 48%-a nem fizet? Legalábbis az adók jelentős részét.

-    Nos, igen, bizonyos mértékig meglep. Mert úgy hiszem, meg kell értenünk azt, ha a demokráciának egy mély pénzügyi krízissel kell szembenéznie, akkor muszáj a politikai fejlődést olyan irányba kényszeríteni, hogy az emberek hajlandóvá váljanak arra, hogy viseljék a terheket és áldozatokat hozzanak. Erre képesek, ha ebben demokratikus igazsá-gosságot látnak.
Tehát nem pusztán annyit tettünk, hogy szembementünk a hagyo-mányos költségvetési és adóügyi politikával és a jóléti államberendezkedéssel. Emellett valuta kontrollt is bevezettünk, leértékeltük a valutánkat.

-    David Cameron, az Egyesült Királyság vezetője legfrissebb, jelentős beszédében lényegében azt mondta – ha a sorok között olvasunk – szeretné elhatárolni magát az eurozónától.
Ön felfüggesztette az euroövezetbeli tagságukról szóló tárgyalásokat, noha országuk egyik szociáldemokrata minisztere azt mondja, az “eurozóna tagjává kell válnunk, lendületet adna a gazdaságunknak.” Lesznek-e valaha az eurozóna tagjai, mindaddig, míg Ön az elnök?

-    Nem gondolom, hogy ez az én elnökségemhez kapcsolódik, de az teljesen világos, hogy míg egy évvel azután, hogy a bankjaink összeomlottak az eurozóna egészen kecsegtetőnek tűnt, addig mára már teljesen más a helyzet.

-    Ólafur Grímsson, Izland elnöke, hálásak vagyunk, hogy a Fox Business-ben köszönthettük Önt.

-    Köszönöm, remek volt Önök között lenni.

-    Igazán örülünk, köszönjük.

David, érdekes és az Egyesült Államokétól teljesen különböző kezelési módja a banki krízisnek. A szó ismét a tiéd.”

A másik riport már idehaza készült az emberiség.hu portálnak köszönhetően. Másfél éve már volt egy riport Izland budapesti főkonzuljával, 2013. februárjának végén ismét felkeresték, hogy megkérdezzék őt bankokról, alkotmányról, IMF-ről, geotermikus hőenergiáról.
Első kézből Izlandról – beszélgetés a főkonzullal, Utassy Ferenccel:

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2013.03.04. Megkezdődött a devizahitelesek kontra AXA Bank polgári per

2013.03.03. Kezdődik az első devizahiteles pertársasági per

2013.02.21. EU Bíróság: Pontosítás a szerződések tisztességtelen feltételeiről

2013.01.31 Német figyelmeztetés a Fednek

2013.01.28. Nem kell kárpótlást fizetnie Izlandnak

2013.01.15. Kásler kontra OTP: a Kúria az Európai Bírósághoz fordult

Ki felügyeli a pénzt?

A világ pénzügyeit egy, a legtöbb ember számára teljesen ismeretlen, rendkívüli hatalommal rendelkező nemzetközi szervezet irányítja. A szervezet, ami tulajdonképpen a központi bankok központi bankja, a Nemzetközi Fizetések Bankja nevet viseli. Központja Svájcban található, de rendelkezik irodákkal Hongkongban és Mexikóvárosban is. Nem tartozik beszámolási kötelezettséggel egyetlen hatóság felé sem, nem fizet adót és minden törvény felett áll. Még a Wikipedia is elismeri, hogy „egyetlen nemzeti kormány felé sem tartozik felelősséggel”.

A II. Világháború alatt még a nácik pénzét mosta tisztára, ma azonban legfőbb feladata a központilag megtervezett globális pénzrendszer irányítása. 58 központi bank tartozik hatáskörébe a világon és sokkal nagyobb beleszólása van egyes országok, például az Egyesült Államok irányításába, mint bármelyik politikusnak a világon.

A központi bankok vezetői kéthavonta összegyűlnek a svájci Bázelben, ahol mindannyiunkat érintő kérdésekről döntenek úgy, hogy az elhangzottakról rajtuk kívül nem igen tud senki. A szervezetet a globális elit alapította, a globális elit javára és a fokozatosan kialakuló globális gazdasági rendszer egyik legfontosabb szereplőjének szánják.

Sokan még a létezéséről sem tudnak, nemhogy a központjában kéthavonta tartott ülésekről. A Wall Street Journal a következőket írta:
Minden második hónapban egy tucatnál is több központi banki vezető gyűlik össze a Rhine folyóra néző henger alakú épület 18. emeletének egyik vacsoraasztalánál.

Nem mondhatni, hogy az üzleti vacsorán pusztán tudományos jellegű társalgás folyik a világgazdaságról. Az asztalnál a világ legnagyobb központi bankjainak vezetői ülnek, akik együttesen 51.000 milliárd dollár nemzeti összterméket képviselnek. Ez a világ GDP-jének háromnegyede.
Az összejövetelek célja nem az ismerkedés. A személyzet egyetlen tagja sem lehet jelen és szigorú titoktartás veszi körül.
Az előételeket és drága borokat komoly témák megvitatása követi, mondják azok, akik ismerősek az asztal körül. Mervyn King, a Bank of England elnöke általában megkéri kollégáit, hogy vázolják fel saját országaik gazdasági kilátásait. A többiek kérdéseket tesznek fel a részleteket illetően. A gyűlésekről nem készül jegyzőkönyv és a személyzet egyetlen tagja sincs jelen.
Röviden összefoglalva, a világ sorsát befolyásoló kérdésekről választás nélkül kinevezett emberek döntenek teljes titokban.

Ez a „globális kormányzás” lényege. Az elit úgy gondolja, hogy a komoly döntések meghozatala saját privilégiumuk és a módszer bevezetését nagyon régen elkezdték. Mindig is ez volt a terv.

A témával foglalkozó előző cikkben Carroll Quigley foglalta össze az elvet:
A pénzügyi kapitalizmus erőinek egy másik messze nyúló célja is volt, ami nem kevesebb, mint létrehozni a pénzügyi hatalom magánkézben lévő globális rendszerét, ami minden ország politikai rendszere és a teljes világgazdaság felett is hatalmat gyakorolhat. A tervek szerint ezt a rendszert, feudalista módon, a világ központi bankjai közös erővel irányítják majd, magán összejövetelek során hozott titkos megállapodásokon keresztül. Ennek a rendszernek a gerincét a svájci bázeli központú Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) alkotja, ami a világ központi (szintén magánkézen lévő) bankjai tulajdonában lévő magánbank.
Amikor Quigley ezeket írta, a BIS még nem játszott olyan komoly szerepet a világ pénzügyeiben. Az évek során azonban ez jelentősen megváltozott. Ellen Brown, a Public Banking Intézet elnöke, így írt erről:
A BIS éveken keresztül próbálta kerülni, hogy magára vonja a világ figyelmét. Gyűléseit egy elhagyott szállodában tartotta. Ebben a szállodában döntötték el, hogy egy adott valutát le- vagy felértékeljenek, hogy mennyi legyen az arany árfolyama, hogy miként szabályozzák az offshore bankokat vagy, hogy megemeljék-e a rövidtávú kamatokat. 1977-ben azonban a BIS kilépett a névtelenségből, hogy egy hatékonyabb központba költözzön. A hatalmas henger alakú épületre rövid idő alatt ráragadt a „Bázel tornya” csúfnév. Ma a BIS teljes immunitást élvez, nem fizet adót és saját rendőrséggel rendelkezik. Pontosan olyan, mint amilyennek Mayer Rothschild megálmodta: a törvény felett áll.
Tényleg említésre méltó a hasonlóság a bibliai Bábel tornya és a BIS székhelye között. Az elit a Bábel tornyához hasonló egységes „birodalom”, mai nevén pénzrendszer segítségével akarja egyetlen hatóság alá tömöríteni az emberiséget. Az elit néhány tagja meggyőződéssel hiszi, hogy az emberiségnek erre van szüksége. Egyre gyakrabban mondják ki a nyilvánosság előtt is terveiket, csak sokan nem akarják meghallani.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke például a következőket mondta:
A központi banki együttműködés korában, a Bázelben kéthavonta összeülő Globális Gazdasági Gyűlés (Global Economy Meeting – GEM) a legfőbb fórum. A GEM a központi banki globális kormányzás legfőbb csoportjává vált.
(A teljes beszéd itt megtalálható: LINK)

A BIS hivatalos oldalán a szervezet céljai elég ártatlanul, sőt inkább unalmasan hangzanak:
A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) küldetése, hogy támogatást nyújtson a központi bankoknak a monetáris stabilitás elérésében valamint, hogy segítse a nemzetközi együttműködést ezen a téren és a központi bankok bankjaként funkcionáljon.
Pontosan hogyan is éri el a BIS ezt a „monetáris stabilitást”? Az investorinsight.com a következőképpen írja le:
A [BIS] ezt az országok irányításán keresztül éri el. Jelenleg a világ valutaalapjainak 7%-át birtokolja, és 2003-ban ennek elszámolási egységét svájci frankról SDR-okra, azaz Különleges Lehívási Jogokra cserélték, ami egy mesterséges fiat „pénz”, értékét pedig egy valutakosár alapján határozzák meg (44% dollár, 34% euró, 11% japán jen, 11% angol font).

A bank óriási aranykészlettel is rendelkezik, aminek egy részét maga tárolja, a többit pedig kiadja kölcsönre, komoly stratégiai előnyt és hatalmat biztosítva magának a nemesfém árfolyamokon és piacokon. 2005-ös (legfrissebb nyilvános) éves jelentésében 712 tonna arany szerepelt. Az, hogy ebből mennyi a tagi letét és mennyi a BIS személyes vagyona, nem ismert.

A devizák és az arany árfolyamának irányításával a BIS komoly hatást tud gyakorolni egyes országok gazdasági feltételeire. Emlékezzünk, amikor legközelebb Ben Bernanke, FED elnök, vagy Jean-Claude Trichet, EKB elnök kamatemelést jelent be, hogy a döntés a BIS beleegyezésével történt.
„Hogyan irányítják a központi bankok a pénzvilágot” című cikkében a CNBC a következőket írja:
„Ha összeadjuk a világ központi bankjainak vagyonát, több mint 9.000 milliárd dollárt kapunk,” mondja Marc Doss, a Wells Fargo Bank regionális befektetési igazgatója. „Ez olyan, mintha a világ második legnagyobb gazdaságát hoznánk létre a semmiből.”
Valóban. A központi bankrendszer egy önálló gazdasággá vált. Egy multi-billió dolláros birodalommá, ami manipulálja az illetékes bizottságokból érkező legkisebb hírekre is érzékenyen reagáló piacokat.

Szóval ki felügyeli a pénzt?
A központi bankok.
És ki irányítja a központi bankokat?
A Nemzetközi Fizetések Bankja.
Mit tehetünk, ha nem tetszik, amit a Nemzetközi Fizetések Bankja tesz?
Semmit. A szervezet a törvény felett áll.

Talán kicsit elfogadhatóbb lenne a BIS az emberek számára, ha átláthatóbb lenne, de szinte minden tevékenysége titokban folyik. Ami pedig ennél is aggasztóbb, hogy semmilyen felügyelettel nem rendelkezik. A Svájci Szövetségi Tanáccsal kötött megállapodása értelmében a bank archívumai, dokumentumai és bármilyen adathordozón található adatai „mindenkor és mindenhol sérthetetlenek”. Továbbá tisztségviselői és alkalmazottai, „hivataluk megszűnése után is, minden büntetőjogi és közigazgatási illetékesség szerint mentességet élveznek, kivéve, amennyiben erről kifejezetten lemondanak.” Végezetül pedig, a BIS vagy annak bármely letétjével szemben „a Bank előzetes engedélye nélkül” semmilyen követelés nem érvényesíthető. (forrás)
Más szóval azt tesznek, amit akarnak, minden következmény nélkül. Ez az igazi bombabiztos jogi védelem.

Amennyiben a BIS úgy dönt, hogy beavatkozik a pénzpiacok működésébe, egyszerűen megteszi.
Mint a régi vicc a gorilláról: „Hová ülhet egy 300 kilós gorilla? Ahová akar.”
Vajon merre tart a BIS?

Sokan úgy gondolják, hogy a következő lépés az egységes globális valuta bevezetése lesz, amit egyetlen globális központi bank bocsát majd ki. A BIS már most is SDR-okat használ, ami sokak szerint az egységes valuta előfutára. A BIS-nek fontos szerepe volt az euró bevezetésében is. Elég valószínű tehát, hogy további valutaintegrációk várnak a világra.

Ezek a dolgok nem fognak még az idén megtörténni, de felénk tartanak az biztos. Minden újabb válságra olyan megoldásokat kínálnak, amelyek a központosítás és a globalizáció felé viszik a világot.

Forrás: www.idokjelei.hu

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2013.01.31. Német figyelmeztetés a Fednek

2013.01.15. Felfüggesztették a kártyás fizetéseket a Vatikánban

2012.12.14. Az Európai Központi Bank átveszi a bankok feletti ellenőrzést

2012.12.12. Német-francia megegyezés született az euróövezeti bankfelügyeletről

2012.12.06. Tervezet az euróövezet átalakítására három lépcsőben

A bankok tudták, hogy a devizahitelesek fizetésképtelenné válhatnak

Sok deviza alapú hiteles gondolja és gondolta már eddig is, hogy a bankok nagyon is jól tudták azt, hogy milyen irányba és milyen mértékben várható a svájci frank árfolyamának elmozdulása, de bizonyítékot nem sokan találtak erre.

Biztos sokan emlékeznek még a Kúria nemrégiben kiadott 4/2012. számú gazdasági elvi határozatára, melyben a Kúria elfogadva a bankok védekezését, megállapította, hogy:
“A svájci frank alapú hitel felvételének volt kockázata és erről a felperes a csatolt nyilatkozat szerint tájékoztatást kapott. Nem kellett azonban a szerződéskötéskor nyilatkoznia az alperesnek arról, hogy 2022-ig hogyan alakul az árfolyamkockázat, mi annak maximális felső mértéke. Ilyen jogszabályi kötelezettsége nem volt az alperesnek és nem is lett volna képes ennek teljesítésére, mert az árfolyam emelkedésének, csökkenésének nincs pontosan előrelátható, kiszámítható mértéke, illetve korlátja, különösen ilyen hosszú időtartam esetén.“

Úgy tűnik a bankok még a Kúriát is sikeresen megvezetik, azonban a hitelesmagyar.com csapata közzétett egy táblázatot, amelyben a svájci frank árfolyama (elszámoló ára) 2012 decemberi időpontban 239,51 HUF/CHF értékkel szerepel.
Ha megnézünk egy árfolyamgrafikont, látni fogjuk, hogy 2012 decemberében a svájci frank árfolyama 233 és 243 forint között ingadozott, tehát a fenti táblázatban szereplő adatról elmondhatjuk, hogy az a valóságnak megfelelő árfolyamot jelöl.

Miért érdekes ez a táblázat számunkra?

A válasz egyszerű, ez a táblázat abból az elemzésből való melynek címe:

BÉT HAVI ELEMZÉS 2004. október
A devizahitelezés kockázati tényezői, és ezek csökkentése tőzsdei származékos termékekkel.
Az elemzés készítői elméleti számításokat végeztek 2004-ben, a táblázatban szereplő árfolyamokat az ÁKK zéró-kupon hozamgörbéje és enyhén emelkedő svájci hozamgörbe alapján számították ki.
Az elemzés jelenleg is megtalálható a BÉT (Budapesti Érték Tőzsde) honlapján.

Az elemzés az alábbi megállapítással zárul:
“A legnagyobb kockázatot a devizahitelekkel kapcsolatban az jelenti, ha valaki akkora
összegben vesz föl hitelt, aminek havi törlesztőrészleteit az adott körülmények között még ki tudja fizetni. Azonban a kamat- és árfolyam változások hatására könnyen előfordulhat, hogy ez az összeg jelentősen megnő, amit az adós pénztárcája már nem bír el. Így igaz, hogy jelenleg jobban megéri deviza alapon lakáscélú hitelt felvenni, de ha valaki nem számol ezen hitelkonstrukciók kockázataival, az a körülmények romlása esetén könnyen fizetésképtelenné válhat.”

Már csak egy kérdés tehető fel a fentiek fényében: A bankok, nyilatkozataik ellenére képesek lehettek-e hasonló számítások elvégzésére?

A kérdés persze költői…

A BÉT 2004-es elemzése letölthető a forrásoldalról!

Forrás: www.hitelesmagyar.com

Kiegészítés: Dr. Damm Andrea bankjogász a Lánchíd rádióban 2013.03.01-én elhangzott beszédében az alábbiakat mondta: “A valóságban nem is volt kockázat vállalásra kötelezhető az adós – mi köze lenne már adósnak ahhoz, hogy honnét fedezi a bank a kihelyezett hitelt – az nem az adós, hanem a bank kockázata…”
A felvétel itt hallható teljes terjedelmében:

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2013.03.02. Tovább mentenék a magyar bankokat

2013.01.16. Lerövidíti az eljárást a Kúria döntése a banki árfolyamrés ügyében

2013.01.15. Kásler kontra OTP: a Kúria az Európai Bírósághoz fordult

2012.12.14. Hiteles Magyarok Fóruma levele a Közjegyzőknek

Tovább az orwelli úton

Az Egyesült Államok kormánya hetekkel ezelőtt engedélyezte, hogy drónokat vessenek be saját területükön. Egyelőre csak a fegyvertelen bevetést engedélyezték, de ami késik nem múlik. Nem sokára rakétákat fognak kilőni azokra az amerikai állampolgárokra, akik valamiért “nem tetszenek”. A hajsza megkezdődik az idővel. Az ország, amelynek népe büszke volt a szabadság alkotmányára, rövidesen egy olyan világgá változik, ahol még a kukákból is kamerák merednek rá, ahol mindent betiltanak, ami szabadság, ami jog és nem kötelesség. Az USA egy élhetetlen konglomerátummá válik.

A nép azonban tiltakozik a drónok ellen. A legtöbb véleményalkotó arra hivatkozik, hogy ezzel olyan szintű megfigyelő rendszer épül ki, amely az emberek legbelső magánéletébe avatkozik be. A mindent tudni, mindent látni, mindent hallani akaró hatalom, a totális lélek elleni diktatúra. A másik érv, hogy a drónok a propaganda szerint nagyon jó szolgálatot tettek a hadseregnek a háborús övezetekben. Ám a valóság egészen más. Az igazság az, hogy sok ezer téves célpont, gyerekek és nők, ártatlanok haltak meg a drónok támadásaiban, amelyekre csak annyi a válasz, sajnáljuk, szükséges áldozatok. Nem néhány, hanem sok ezer ártatlan áldozatról van szó.

Több egyházi személy felszólalt az ellen, hogy az Istent akarják helyettesíteni a drónokkal. Az embereket szabadkőműves aknamunkájukkal elszakították Istentől, és egy lelketlen, sivár világképet alakítottak ki helyette, melyben az istenszeretet és az istenfélelem már nem kontrollálja a tetteket. Így kell helyette valami, amitől tarthatnak az emberek Isten helyett. Ez pedig a lelkek gyógyulása és épülése helyett csak tovább fogja rontani a szellemi – mentális közállapotokat. Az emberek félni fognak magától a szabadság megélésétől.

A tiltakozás meglehetősen nagy a nép részéről. Egyelőre még tömeges megmozdulások nincsenek, de éppen ezt akarják elkerülni. Az amerikai sajtó semmi mással nem foglalkozik, mint a „milyen jó nekünk a drón a fejünk felett” című néphülyítéssel. Mindenáron meg kell törni a nép ellenállását a felsőbb (cionista) hatalommal szemben.

Mostanra egyértelműen látható, hogy a sok külső háború nem gyűri le Amerikát, ellenben elrothad magától, belülről, éppúgy, mint a Szovjetunió kommunista hatalma korábban. Ez a rothadás mára nem csak képzelgés, hanem kézzel fogható, és nagyon jól látható valóság. Akik átélték a kommunizmus széthullását, nagyon jól tudják miről beszélek.

Forrás: www.hidfo.net

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2013.02.21. Az USA nyilvánosságra hozta a drónok áldozatainak számát

2013.02.18. A természet káoszából kamatoztat egy számítógép

2013.02.06. Engedélyezték amerikai állampolgárok drónokkal való likvidálását

2013.01.29. Az USA pilóta nélküli repülőgépeket telepít Nigériába

2013.01.03. Amerikai drón egy tálib hadurat semmisített meg

2012.12.08. Az ellenség az állampolgár: Drónok Amerikában

Hagyni kell a bankokat csődbe menni

Az idei davosi Világgazdasági Fórumon, amely az üzleti világ legfontosabb konferenciája, több mint 100 ország 2500 képviselője vett részt, köztük 1500 vezető üzletember és 50 kormány- vagy államfő.
Az idei konferencián az előadások három téma köré csoportosultak: “Hogyan vezessünk viszontagságos időkben?”; “Hogyan állítsuk helyre a gazdasági dinamizmust?” és “Hogyan erősítsük meg a társadalom ellenálló képességét?”.

A konferencián részt vett Olafur Ragnar Grimsson izlandi elnök is, akitől egy riportban kérdezték meg, mi az izlandi siker titka? Sokaknak meglepő dolgokat mondott.

A riport szövege itt olvasható:

Eddig az egyetlen dolog, ami némi reménységre adott okot itt a davosi konferencián, az Olafur Ragnar Grimsson izlandi elnöktől származik, aki itt áll mellettem.
- Elnök úr! Miért is lettek Önök a remény utolsó fénysugara? Mitől van az, hogy Izland túlélő, míg Európa megbukott? Mi az, amit Önök másként csinálnak?

- Azt hiszem, nagyon sokakat meglepett, hogy négy évvel a mi pénzügyi rendszerünk volt az, amely kudarcot vallott, most pedig újra talpra állunk, gazdaságunk erősödik, és nagyon alacsony a munkanélküliség.
Azt hiszem, ennek az a fő oka, hogy elég bölcsek voltunk, és rájöttünk, ez egy alapvető társadalmi és politikai válság is volt, de mégsem követtük a nyugati világ utolsó 30 évében uralkodó hagyományos vaskalaposságot.
Bevezettük a deviza-ellenőrzést, hagytuk csődbe menni a bankokat, segítséget nyújtottunk a szegényeknek, nem vezettünk be megszorító intézkedéseket az Európában most tapasztalt mértékben. Négy évvel később ennek az lett az eredménye, hogy Izland a pénzügyi válságtól szenvedő többi európai országtól teljesen eltérő módon fejlődést és haladást élvezhet.

- Az a politika, hogy hagyták a bankokat tönkremenni, működött volna Európa többi részében is?

- Azt hiszem, igen. Sokszor kérdeztem meg embereket, hogy miért tekintik a bankokat a modern gazdaság szent egyházának. Miért nem hagyják a magánbankokat ugyanúgy tönkremenni, ahogyan a légitársaságokat és a távközlési cégeket, ha azokat felelőtlen módon irányították?
Ez az elképzelés, hogy a bankokat kisegítik, egyet jelent azzal, hogy a bankok aratják le a siker gyümölcseit, az átlagpolgárok pedig tönkremennek az adók és a megszorítások miatt, ez pedig a felvilágosult demokráciákban az emberek nem fogadják el hosszútávon.

- Ez nem működne ugye az Egyesült Királyságban, ami a pénzügyi szektorra támaszkodik?

- Ez egy érdekes kérdés, mivel az izlandi bankok összeomlása után egy dolgot megtanultunk, mégpedig azt, hogy az izlandi bankok, a brit, az amerikai és más bankokhoz hasonlóan, lényegében csúcstechnológiájú cégekké váltak, amelyek mérnököket, matematikusokat, számítógépes szakembereket alkalmaznak, és amikor ők tönkremennek, akkor a gazdaság innovatív ágazatai, az informatika, a csúcstechnológia szektor virágzásnak indul. Ezek az ágazatok sokkal jobban fejlődtek az elmúlt három évben, mint bármikor azelőtt.
A tanulság tehát az, hogy ha azt akarjuk, hogy a gazdaság versenyképes legyen a 21. század innovatív ágazataiban, akkor az erős pénzügyi ágazat, amely elszívja a tehetségeket ezektől az ágazatoktól, még ha egy sikeres pénzügyi ágazatról is van szó, az valójában rossz hír, ha azt akarjuk, hogy a gazdaság versenyképes legyen a 21. század igazi ágazataiban, ezek pedig az innováció, technológia, informatika.

A riport itt látható:

Aki lemaradt volna az eseményekről, annak egy kis emlékeztető 2008-ból:

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!

2013.02.11. Jobbik: a kormány kövesse Izland példáját!

2013.01.28. Nem kell kárpótlást fizetnie Izlandnak

2013.01.10. Világgazdaság: a 2013. esztendő reményei és félelmei

2013.01.08. Amerikai bankok 8,5 milliárd dollár kártérítést fizetnek

2012.12.27. Az idén a világ bankjai rekord szintű bírságot fizettek

2012.12.14. Az Európai Központi Bank átveszi a bankok feletti ellenőrzést