A Sárga Császár nevű legendás történelmi figura írta le a könyvében mintegy kétezer évvel ezelőtt: ha a betegséggel kezd az orvos foglalkozni, az olyan, mintha egy hadvezér akkor kezdene fegyvereket kovácsolni, amikor már áll a háború. Így gondolkozik egy bölcs ember, az orvoslásnak az egészség megőrzését kellene szolgálnia.
Útban az Aranykor felé című konferenciát a Hajdú-Bihari Magyarok Szövetsége szervezte 2013. március 9-10-én Debrecenben, a Kölcsey Központban ahol Dr. Eőry Ajándok “Az egészségügy vagy az EGÉSZ-ség ügye” címmel tartott előadást.
Az előadás témája: egészségünk megőrzése akupunktúrával és akupresszúrával. Az előadó felveti a lehetőségét, hogy a kínaiak ezt az ősi tudományt a szkíta lovasnépektől vették át. Az előadás végén pedig hírt ad egy olyan módszerről, amivel ki lehet szűrni a rákbetegségekre való hajlamot, ami a magyar lakosság 20%-át érinti, s elmondja, hogy ez a hajlam megszüntethető.
Sok deviza alapú hiteles gondolja és gondolta már eddig is, hogy a bankok nagyon is jól tudták azt, hogy milyen irányba és milyen mértékben várható a svájci frank árfolyamának elmozdulása, de bizonyítékot nem sokan találtak erre.
Biztos sokan emlékeznek még a Kúria nemrégiben kiadott 4/2012. számú gazdasági elvi határozatára, melyben a Kúria elfogadva a bankok védekezését, megállapította, hogy: “A svájci frank alapú hitel felvételének volt kockázata és erről a felperes a csatolt nyilatkozat szerint tájékoztatást kapott. Nem kellett azonban a szerződéskötéskor nyilatkoznia az alperesnek arról, hogy 2022-ig hogyan alakul az árfolyamkockázat, mi annak maximális felső mértéke. Ilyen jogszabályi kötelezettsége nem volt az alperesnek és nem is lett volna képes ennek teljesítésére, mert az árfolyam emelkedésének, csökkenésének nincs pontosan előrelátható, kiszámítható mértéke, illetve korlátja, különösen ilyen hosszú időtartam esetén.“
Úgy tűnik a bankok még a Kúriát is sikeresen megvezetik, azonban a hitelesmagyar.com csapata közzétett egy táblázatot, amelyben a svájci frank árfolyama (elszámoló ára) 2012 decemberi időpontban 239,51 HUF/CHF értékkel szerepel.
Ha megnézünk egy árfolyamgrafikont, látni fogjuk, hogy 2012 decemberében a svájci frank árfolyama 233 és 243 forint között ingadozott, tehát a fenti táblázatban szereplő adatról elmondhatjuk, hogy az a valóságnak megfelelő árfolyamot jelöl.
Miért érdekes ez a táblázat számunkra?
A válasz egyszerű, ez a táblázat abból az elemzésből való melynek címe:
BÉT HAVI ELEMZÉS 2004. október A devizahitelezés kockázati tényezői, és ezek csökkentése tőzsdei származékos termékekkel.
Az elemzés készítői elméleti számításokat végeztek 2004-ben, a táblázatban szereplő árfolyamokat az ÁKK zéró-kupon hozamgörbéje és enyhén emelkedő svájci hozamgörbe alapján számították ki.
Az elemzés jelenleg is megtalálható a BÉT (Budapesti Érték Tőzsde) honlapján.
Az elemzés az alábbi megállapítással zárul:
“A legnagyobb kockázatot a devizahitelekkel kapcsolatban az jelenti, ha valaki akkora
összegben vesz föl hitelt, aminek havi törlesztőrészleteit az adott körülmények között még ki tudja fizetni. Azonban a kamat- és árfolyam változások hatására könnyen előfordulhat, hogy ez az összeg jelentősen megnő, amit az adós pénztárcája már nem bír el. Így igaz, hogy jelenleg jobban megéri deviza alapon lakáscélú hitelt felvenni, de ha valaki nem számol ezen hitelkonstrukciók kockázataival, az a körülmények romlása esetén könnyen fizetésképtelenné válhat.”
Már csak egy kérdés tehető fel a fentiek fényében: A bankok, nyilatkozataik ellenére képesek lehettek-e hasonló számítások elvégzésére?
A kérdés persze költői…
A BÉT 2004-es elemzése letölthető a forrásoldalról!
Kiegészítés: Dr. Damm Andrea bankjogász a Lánchíd rádióban 2013.03.01-én elhangzott beszédében az alábbiakat mondta: “A valóságban nem is volt kockázat vállalásra kötelezhető az adós – mi köze lenne már adósnak ahhoz, hogy honnét fedezi a bank a kihelyezett hitelt – az nem az adós, hanem a bank kockázata…”
A felvétel itt hallható teljes terjedelmében:
Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!
Néhány hete bejárta a médiát egy új független GMO kísérlet megdöbbentő eredményeit feltáró tanulmány. A fővonalas és egyes alternatív csatornák a Monsanto agráróriás segítségére sietve már eleve csak a tanulmány kritikáit tették közzé, azt állítva, hogy a tanulmány pontatlan és elfogult. Azt természetesen nem hangsúlyozták, hogy a statisztikai számítási módszerektől függetlenül, a Monsanto terméket is fogyasztó állatok hamarabb pusztultak el, akár kialakult testükben daganat akár nem. Ezek a tények nem hazudnak.
Egy orosz tudósokból álló csapat most társaik segítségére siet és legújabb kísérletüket webkamerák előtt tervezik lefolytatni, hogy azt bárki a nap 24 órájában nyomon követhesse.
Orosz kutatók élőben fogják közvetíteni kísérletüket, hogy mindenki számára egyértelműen demonstrálhassák a genetikailag módosított táplálékok hatását a kísérleti patkányokon. Az ötlet azután fogant meg, hogy a francia kutatók által lefolytatott kísérlet eredményeként Oroszország feltételesen felfüggesztette a Monsanto féle genetikailag módosított kukoricák importját.
A Caen Egyetem francia tudósai szeptember 19-én kongatták meg a vészharangot, miután a genetikailag módosított kukoricával táplált patkányokon végzett kísérletük eredményeit publikálták. Az oroszországi Országos Genetikai Biztonsági Társaság (NAGS) kutatói nyilvánosan elítélték a genetikailag módosított organizmusokat és bejelentették, hogy az általuk tervezett hasonló kísérletet a nyilvánosság előtt fogják lefolytatni, lehetővé téve mindenki számára, hogy informált következtetéseket vonjon le a GMO-k biztonságát illetően.
A kutatók a négy csoportra osztott állatok ketreceit webkamerákkal fogják felszerelni. Az első csoportba tartozó állatok nagy mennyiségű GM szóját tartalmazó étrendet kapnak. A második csoportot kis mennyiségű GM szóját tartalmazó étellel táplálják. A harmadik csoport étrendjében nem lesz GMO táplálék. A negyedik csoport szokványos patkánytáplálékot kap. A kísérlet integritásának védelme érdekében a patkányok gondozói nem fogják tudni, hogy milyen étellel táplálják az állatokat.
Elena Sarojkina, a projekt vezetője szerint ez egy különleges kísérlet lesz. Soha nem folytattak még a lakosság számára nyilvános kísérletet a GMO-k ellenzői vagy támogatói.
A projekt 1 millió dollárba fog kerülni
Amennyiben a patkányok túlélik (a francia kutatásban résztvevő állatok, csakúgy mint sok más korábban végzett kísérlet alanyai meddővé váltak), a kísérletet öt generáción át fogják folytatni. A nyilvánosság 2013 márciusától kezdve követheti nyomon a kísérletet, miközben a kutatók lázasan dolgoznak a részletek kidolgozásán és a szükséges finanszírozás megszerzésén. Becslések szerint a kutatás 1 millió dollárba fog kerülni, amit a tudósok kereskedelmi szponzorok, állami támogatás és esetleg közadományok formájában terveznek előteremteni.
Sarojkina szerint a kísérletre elköltött összeg nem lesz ablakon kidobott pénz. „Végre esélyünk lesz megérteni, milyen irányba kell mozdulnunk,” mondta. „Amennyiben a kutatás bizonyítani fogja a negatív hatást, és a GMO-k támogatói elfogadják eredményeinket, következő lépésként moratóriumot hirdethetünk a genetikailag módosított összetevőket tartalmazó élelmiszerekre Oroszországban.”
Az organikus ételek és a megfelelő címkézés előtti akadályok
Mivel az amerikai élelmiszerügyi hatóság (Food and Drug Administration – FDA) úgy táncol, ahogy a Monsanto és a Dow fütyül, amint azt számos politikai és gazdasági manőverük is bizonyítja, mint például a GMO összetevők feltüntetéséért indult kampány 1 millió aláírásának eltűnése, nem lehet tudni milyen sikerrel vagy kudarccal végződik a GMO élelmiszerekre vonatkozó jelenlegi gyakorlat megváltoztatása az Egyesült Államokban. Kutatók szerte a világon számos alkalommal bizonyították, milyen káros hatásai vannak a genetikailag módosított organizmusoknak az egészségre, beleértve az elhízást, egyes szervekben fellépő működési zavarokat, meddőséget, daganatok kialakulását és a gyomirtókra rezisztens gyomok és kártevők kialakulását. A természetes, organikus ételekre való átállást és a megfelelő címkézést csak lakossági kezdeményezésre lehet megvaló-sítani.
A genetikailag módosított kukorica és a Monsanto féle Roundup műtrágya és gyomirtó hatására a kísérleti patkányokban döbbenetes daganatok alakultak ki, több szervük károsodott és végül idő előtt elpusztultak. Így lehetne néhány szóban összefoglalni a Monsanto által gyártott genetikailag módosított organizmusok hosszú távú hatásával foglalkozó legújabb tanulmány eredményeit.
Szakemberek szerint a tanulmány az eddigi „legalaposabb kutatás, ami valaha megjelent a genetikailag módosított termények és a Roundup gyomirtó patkányokra kifejtett hatásáról.” A szörnyű eredmények futótűzként terjednek az Interneten és még a fővonalas média is számos cikkben foglalkozik a megdöbbentő fotókkal.
A daganatok olyan komolyak, hogy némelyik állat csupán a kinövések mérete miatt alig jut levegőhöz.
„A Monsanto Roundup gyomirtó és a GMO kukorica a vétkes, állítja az új döbbenetes tanulmány a rák kialakulásáról,” írja a Grocery, egy népszerű brit kiadvány.
„A tudósok azt találták, hogy az állatokban még igen kevés mennyiségtől is emlőrák alakult ki és komoly máj és vesekárosodást szenvedtek, a hímek esetében négy, a nőstényeknél pedig hét hónap alatt,” írja a cikk.
A Daily Mail a következőket írja:
„Új vita a GMO ételekről miután a francia tanulmány azt állítja, hogy a kérdéses takarmánnyal etetett patkányokban daganatok alakultak ki. A GMO diétán tartott állatokban emlőrák alakult ki, azonkívül súlyos máj és vesekárosodást szenvedtek. Az eredmények szerint a hímek 50, míg a nőstények 70 százaléka pusztult el idő előtt, a kontroll csoport 30 és 20 százalékához képest.”
A Caen Egyetem professzora, Gilles-Eric Seralini által vezetett tanulmány az első olyan komoly munka, ami alaposan megvizsgálta a genetikailag módosított organizmusok hosszú távú (az élet teljes tartamára vonatkozó) hatását. Az ember nyilván elgondolkozik azon, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy a GM kukorica hatósági engedélyezése előtt nem végeztek hasonló tanulmányokat, de sajnos ilyen komoly befolyással rendelkezik a vállalati lobbi és az emberi kapzsiság.
A tanulmány az Élelmiszer és kémiai toxikológiai folyóiratban jelent meg és a napokban tárták a nagyközönség elé egy londoni sajtókonferencián.
Néhány megdöbbentő részlet a tanulmányból:
A hímek 50, a nőstényeknek pedig 70 százaléka idő előtt elpusztult.
A nyomokban (a hatóságilag az ivóvízben megengedett mérték alatti) Roundup gyomirtót tartalmazó vizet fogyasztó patkányoknál 200 illetve 300 százalékkal nőtt a nagyméretű daganatok kialakulásának esélye.
A GM kukoricát és nyomokban Roundup-ot tartalmazó táplálékot fogyasztó patkányoknál máj illetve vesekárosodást figyeltek meg.
A tanulmány során a patkányok NK603-at kaptak, ami a Monsanto szabadalmazott genetikailag módosított kukoricája és amit széles körben használnak egész Észak-Amerikában, emberi és állati fogyasztásra egyaránt. Ugyanebből a kukoricából készülnek a reggeliző pelyhek és a kukorica chipsek is.
A Daily Mail a következőket írta még a tanulmányról: Jose Bove, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának francia elnöke és a GM termékek ismert ellenzője, a GM termények termesztésének és importengedélyek kiadásának azonnali felfüggesztését indítványozta. „Ez a tanulmány végre bebizonyította, hogy igazunk van, és sürgősen felül kell vizsgálnunk a GM termények engedélyezési folyamatát,” közölte egy nyilatkozatban. „Az országos és európai élelmiszer-biztonsági hatóságoknak új, közpénzből finanszírozott tanulmányokat kell lefolytatni, hogy egészséges élelmiszereket biztosíthassunk Európa lakosságának.”
A tanulmány címe „Három GM kukoricafajta ez emlősök egészségére kifejtett hatásának összehasonlítása” és az alábbi linken teljes terjedelmében elérhető: http://www.biolsci.org/v05p0706.htm
Néhány további említésre méltó szemelvény:
Elemzésünk egyértelműen eddig nem ismert mellékhatásokat állapít meg a 3 GMO fajta fogyasztása esetén, amelyek hatása nemenként és esetenként adagtól függően eltér. A mellékhatások leginkább a vesére és a májra, a szervezet méregtelenítéséért felelős két legfőbb szervére hatottak, bár a mellékhatások eltértek a három különböző fajtánál. Egyéb mellékhatások a szívet, a mellékvesét, a lépet és a vérképző rendszert érintették. A kapott adatok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy májmérgezés állapítható meg, valószínűsíthetően az adott GM kukoricákban található új rovarirtók miatt. Emellett nem lehet kizárni egyéb nem szándékos, direkt vagy indirekt hatást az anyagcserére.
Néhány idézet a kutatóktól:
„A kutatás hihetetlen számú daganat kialakulását mutatja, amelyek gyorsabban jelennek meg és agresszívabban nőnek, különösen a nőstény állatok esetében. Számomra megdöbbentő ezeknek az egészségre kifejtett negatív hatása.”
„Várható, hogy a genetikailag módosított kukorica és a Roundup gyomirtó komoly hatással lesz az emberi egészségre.” – Dr. Michael Antoniou, molekuláris biológus, King’s College London.
„Ez az első alkalom, hogy megvizsgálták a GM kukorica és a Roundup gyomirtó, illetve a kettő kombinációjának hatását és az eredmény nagyon súlyos. A hím patkányok esetében máj és vesekárosodást, illetve rendellenességeket, beleértve daganatok kialakulását tapasztalták, ami viszont ennél is aggasztóbb, hogy a nőstény állatoknál rendkívül súlyos emlőrák kialakulása volt megfigyelhető. A kísérlet végére a nőstények 80 százalékában alakult ki emlőrák.” – Patrick Holden, a Fenntartható Élelmiszert Tröszt igazgatója.
Amikor a francia és holland állampolgárok saját országuk szuverenitását az európai kormánynak és választás nélkül kinevezett bürokratáinak átjátszó európai alkotmány elfogadásáról szavaztak 2005-ben, éltek a lehetőséggel és meghiúsították a dokumentum aláírását. Az európai politikusok pedig megtanultak egy fontos leckét: többé nem hagyhatják, hogy a nép döntsön a számukra fontos kérdésekben. Az ilyen ügyeket jobb az elitre, illetve a politikusokra, bankárokra és a választás nélkül kinevezett bürokratákra bízni.
Szerda reggel, Andreas Voßkuhle, a német alkotmánybíróság elnöke, bejelentette, hogy az eurózóna két túlélő stratégiája, az ESM mentőalap és a monetáris unióról szóló egyezmény „úgy tűnik” nem sértik a német alkotmányt. Ezzel elutasították a felperes igyekezetét, hogy a törvény elfogadását megakadályozza, így Joachim Gauck, német államfő aláírhatta, az immár kötelező érvényűvé vált nemzetközi megállapodásokat.
A német alkotmánybíróság ezzel mosolyogva átengedte a szuverenitást az Európai Unió választás nélkül kinevezett bürokratáinak. Immár ötödször. Az első ilyen eset a Maastrichti Egyezmény volt 1993-ban, majd ezt követte az euró bevezetése 1998-ban, a Lisszaboni Egyezmény 2009-ben, végül az EFSF mentőalap megalapítása 2011-ben.
Angela Merkel örömmel fogadta a döntést és megdicsérte a bírókat: „A bíróság azt az utat választotta, ami engem is vezérelt az ügyben,” mondta, köszönetet mondva támogatóinak, köztük az SPD ellenzéknek és a zöldeknek, a világnak pedig azt üzente, hogy lám Németország hajlandó vinni a rátestált terheket. Azonban egy múlt heti közvélemény kutatás eredményei azt mutatták, hogy a terhet cipelni hivatottak 54 százaléka azt szerette volna, ha az alkotmánybíróság meghiúsítja az ESM német finanszírozását és a fiskális unióról szóló egyezmény aláírását. A megkérdezettek mindössze 25 százaléka mondta azt, hogy szerinte a bíróságnak át kell engedni a törvényeket.
A hurok tovább szorult a nemzeti szuverenitás körül Európában, de leginkább az eurózónában. Michel Barnier, a Belső Piacok és Szolgáltatások európai biztosa, elmondta, hogy egy nemzetek feletti, mentő- és letéti biztosítási alapot is magában foglaló bankfelügyeletet akar létrehozni az EKB fennhatósága alatt. Ez a szerv nemcsak az eurózóna szempontjából legfontosabb 25-30 bankot felügyelné, de még csak nem is a bukásra túl nagy, de azért a világgazdaság bedöntéséhez elég nagy bankokat, hanem mind a 6000 eurózóna bankot, egészen a legkisebb takarékszövetkezetig.
Biztosítani kell a jogot a központi bankfelügyelet számára, hogy „bármilyen helyzetben közbeléphessen bármelyik bank esetében,” mondta, miközben több, a bankrendszer szempontjából kevésbé fontos bankot megemlített, amelyek összeomlottak, mint például a Northern Rock, a Bankia vagy a Dexia.
A fent összefoglalt hatalomátvétel komoly ellenállásba ütközött Németországban. Wolfgang Schäuble például csak a bukásra túl nagy bankokat helyezné központi felügyelet alá. A Bundesbank, érdekellentétekre hivatkozva úgy gondolja, hogy az Európai Központi Bankot kellene az általa finanszírozott bankok szabályozójává tenni. A Takarékbankok Szövetsége pedig erősen helyteleníti, hogy az EKB felügyelje a takarékbankokat, arra hivatkozva, hogy a takarékbankok pénzét a rossz adós országok bankjainak kimentésére használnák, ezáltal csökkentve a takarékbankok pénzügyi biztonságát. Az intézkedéssel a rogyadozó pénzintézetek egyenesen az EKB-hoz fordulnának a nehézkes és parlamenti jóváhagyást igénylő Európai Stabilitási Mechanizmus helyett.
Az ellenállás várhatóan az idő előrehaladtával enyhülni fog, majd teljesen megszűnik és végül mit sem változtat azon a felálláson, hogy mostantól a bankárok felügyelik a bankárokat a bankárok javára.
Választás nélkül kinevezett európai bizottsági elnök José Manuel Barroso természetesen hozzátette a magáét a témához, az Európai Parlamentben elmondott évértékelő beszédében, amikor nemcsak egy központi bankfelügyelet és mentő mechanizmus felállítását szorgal-mazta, hanem Európa teljesen központosított irányításának gyorsított bevezetését a „nemzetállamok föderációjának” megalapításán keresztül. Nagyszabású tervét nemcsak a 17 eurózóna tagállamra, hanem az Unió mind a 27 országára kiterjesztené, beleértve a szuverenitásához talán mindenkinél jobban ragaszkodó Egyesült Királyságot is.
Az Európai Bizottság, a szintén választás nélkül kinevezett Európa Tanács elnökkel, Herman von Rompuy-jal együttműködve, még pontosítaná a tervet, majd ezt követően terjesztené a kasztrált Európai Parlament elé (hiszen ez a parlament nem kezdeményezheti új törvények bevezetését, csak szavazhat a Bizottság vagy a Tanács által benyújtottak felől).
Barroso azonban becsület szavát adta, hogy az új rendszerben több demokrácia lenne, beleértve az elnök megválasztásának lehetőségét is, ami így ösztönözheti az európai politikusokat a hatalomátvételben való részvételre, hiszen ily módon már egy magasabb szintű, nagyobb hatalmú kormányba léphetnének.
A média nagy visszhanggal ünnepli a német alkotmánybíróság döntését: az „Európai Államok Szövetségének” megalapításához szükséges építőkövek elkészültek és az euró adósságválság végre megoldódhat.
De valóban átadásra került a német költségvetési szuverenitás? Az EKB most már tényleg átsétálhat a német adófizetőkön, korlátlan pénzeket pumpálva a spanyol, olasz, portugál, ír és francia (?) kötvényekbe, parlamenti hozzájárulás nélkül?
Korántsem, hiszen a 190 milliárd euró feletti német befizetéshez, illetve garanciavállaláshoz a törvényhozás mindkét házának hozzájárulása szükséges. Az alkotmánybíróság határozatából úgy tűnik a Bundesbank megtagadhatja a közvetlen monetáris tranzakciókat, arra hivatkozva, hogy az ellentétben áll az Európai Unió működési szabályzatával. Ez lehet a Menekülési Mechanizmusunk.
Az „Európa jövőjéért alakult tanulmánycsoportban” résztvevő tíz EU külügyminiszter* legfőbb célja, hogy nyomást gyakoroljanak az Európai Uniónak az Egyesült Államokhoz hasonló szövetséggé alakulása érdekében.
A Die Presse lap „Terv az európai állam átalakítására” címmel megjelent vezércikkben körvonalazza a javaslatot. Június 19-én a tíz miniszter benyújtotta első jelentését a kezdeményezésből leginkább profitáló illetékes EU tisztségviselőknek: José Manuel Barroso-nak, az Európai Bizottság elnökének, Herman Van Rompuy-nak, az Európa Tanács elnökének, Mario Draghi-nak, az Európai Központi Bank elnökének és az Eurogroup elnök Jean-Claude Juncker-nek.
A német Guido Westerwelle kezdeményezésére indult „tanul-mánycsoport a jövőért”, amelyben jelenleg Franciaország nem képviselteti magát, fő célja véget vetni a nemzeti kormányok és azok vezetői számára biztosított dominanciának és nagyobb hatalmat adni az Európai Bizottságnak, különös tekintettel annak elnökére, akit egyetemes választójog alapján választanának meg és felhatalmaznának egy „kormányzati csapat” megalakítására, ezzel Európa leghatalmasabb politikai vezetőjévé emelve személyét.
A csoport azt is javasolja, hogy az európai miniszterek és államfők tanácsai helyébe „államkamarák” lépjenek az Európai Parlamenten belül. A nemzeti kompetenciák, különös tekintettel az országhatárok kezelésére, a honvédelemre és a közpénzek kezelésére átkerülnének a szövetségi hatalom kezébe „visszafordíthatatlanná téve az euró övezeti tagságot.”
A Die Presse érvelése szerint nem meglepő, hogy a Nizzai Egyezmény 2001-es aláírása, de különösképpen a válság kirobbanása óta jelentős befolyáscsökkenést elszenvedett nemzetek diplomatái nagyobb szerepre törekednek.
A napilap végkövetkeztetése: Egy ilyen határozottan körvonalazott, demokratikus, a nemzetállamokra emlékeztető rendszer azonban a lakosság több szegmensében is komoly ellenérzést keltene.
Az euró, az egységes piac és a politikai stabilitás védelmezői ezzel szemben, akik egyúttal az észak és a dél közötti egyre növekvő szakadék szélesedését és a nacionalista trendek erősödését is meg akarják állítani, elfogadták, hogy ez a legcélravezetőbb előremutató út.
* Németország, Ausztria, Belgium, Dánia, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Portugália és Spanyolország külügyminiszterei.
Vajon ízletes-e a vérkörte? Hogyan nézett ki a nagyasszony alma? Milyen volt a házi berkenye, vagy éppen a kissé bizarr nevű leánycsöcsű alma? Ma már kevesen akadnak, akik felelni tudnának e kérdésekre. Ezek a gyümölcsfajták ugyanis, melyek egykor bőséggel teremtek a Göcsej, az Őrség, és a Hetés vidéken – mára szinte teljesen kivesztek. Az évszázadokkal ezelőtt nemesített fajták helyét, szerepét újak vettek át, a régmúlt idők gyümölcsfái közül sok így lassan-lassan nyomtalanul eltűnik a kertekből, földekről, s a köztudatból.
Mai bejegyzésünkben egy három éve megjelent írással és a hozzá tartozó videókkal járunk utána a magyar gyümölcsösök múltjának.
Göcsej egyik néhány száz fős településén, Pórszombaton él Kovács Gyula erdész, aki a helyi hagyományok megőrzéséért tevékenykedik. Ennek ékes bizonyítéka több száz darabból álló gyűjteménye, amelyet a tájegység jellegzetes, mára szinte kihalt, elfeledett gyümölcsfáiból állított össze kitartó munkával. Ugyancsak a hagyományok megőrzését és felelevenítését szolgálja a Medesi-kör, az a „nem hivatalos” hagyományőrző szerveződés is, mely különböző rendezvényekkel, programokkal segíti elő célul kitűzött feladatát. Idén Kovács Gyula ezen tevékenységét a megyei közgyűlés a „Zala megye kistelepüléseiért és hagyományaiért” díjjal ismerte el. Ennek apropóján beszélgettünk a pórszombati erdésszel.
A kezdetekhez visszanyúlva először, elkanyarodva a gyümölcsfáktól, Pórszombat múltjába és a Medesi-kör létrejöttébe tekinthetünk be. Ez a lokálpatrióta baráti társaság céljának tűzte ki a település történetének, történelmének megismerését, néprajzi, építészeti emlékeinek, gasztronómiai hagyományainak megőrzését. Ennek érdekében olyan irodalmi esteket, előadásokat, kultúrprogramot szerveznek, ami lehetőséget biztosít a régi idők egy-egy jellegzetességének bemutatására hozzáértő szakemberek által. Ilyen például a Gasztronómia a hadak útján sorozat, mely keretén belül többek között felelevenítették a kenyér és a bor évezredekre visszanyúló történetét, vagy egy erdélyi fejedelem gombás lakomáját. Legutóbb pedig egy igen sikeres főzőversenyen a helyi specialitások felhasználásával szinte az egész falu apraja-nagyja kereste a medesi borokhoz legjobban illő ételeket.
- 2002-ben állítottuk fel a hatalmas medesi fakeresztet, amely a török korban a térségben elpusztult 67 magyar falunak, köztük Medesnek állít emléket. Régóta foglalkoztatott ez a kor, sok elbeszélést hallottam a régiektől. Szíjj Pista bácsival, aki sajnos már nincs közöttünk, határoztuk el, hogy emléket állítunk azoknak, akik a nagy szorongattatások idején meghaltak, rabságba estek, vagy elbujdostak – mesél a kezdetekről a pórszombati erdész. – A kereszt felállítása sok ember munkájának, tehetségének, jóakaratának gyümölcse, eredménye. Ez a példátlan összefogás élményt jelentett a falu közösségének és engem is magával ragadott. A gondviselés azóta is sok-sok jóakaratú emberrel hozott össze, tudósok, művészek, vagy éppen fizikai munkát végző emberek „építik” a Medesi Kört.
Kovács Gyula részéről az ősi hagyományok ápolása nem merül ki ennyiben. A természettől elszakadva, a boltok polcairól levett gyümölcsöket fogyasztva nem is gondolnánk, hogy térségünk, Göcsej, Hetés és az Őrség milyen „gyümölcsös” kincseket rejt. Ma már szinte ismeretlennek tűnik a berkenye, a naspolyával talán többen találkoztunk, ám vannak még, egykor bő termést hozó alma, körte, szilva fajták, melyek mára eltűntek a gyümölcsösökből és csak szüleink, nagyszüleink emlékeznek rájuk. Ennek a negatív folyamatnak szeretné Kovács Gyula elejét venni és megmenteni a kihalóban lévő fajtákat a jövő számára.
- A nyolcvanas évek elején a göcseji tanyák többsége még lakott volt. Ekkor még gondozták, becsben tartották a gyümölcsfákat. Itt voltam erdész, ezeken a tanyákon olyan fajtákat találtam, amik máshonnan már eltűntek. Valószínű, hogy korábban máshol is léteztek ezek, de kivágták őket és újat telepítettek a helyükre, vagy elhagyták a területet, és a gazda nélkül maradt gyümölcsösök kipusztultak – tárta fel az okokat Kovács Gyula.
Őseink a fajták szelektálásánál először a termésbiztonságot tekintették a legfontosabb választási szempontnak. Éhínség vagy háború idején, ha a termés elpusztult, az állatokat elhajtotta az ellenség, a gyümölcs még akkor is biztos táplálékot nyújtott. Később bizonyos célra szelektáltak. A lekvárnak, ecetnek, aszalásra, gyümölcslének, pálinkának mind- mind megvoltak a saját gyümölcsfajtái.
– Egykor minden községnek megvoltak az egyedi, régi fajtái, és megvannak most is, csak fogyóban. Ezeket kell összegyűjteni. Génbankot lehetne létrehozni a régi gyümölcsfafajtákból és így fennmaradnának, a települések pedig továbbvihetnék őseik hagyományait – fűzte hozzá. – Korábban a gyümölcsfákat megbecsülték. A múlt század fordulóján Göcsejben még gyümölcsfa számlálást tartottak. Sajnos felgyorsult világunkban kíméletlenül gázolunk át a múlt értékein. Régi gyümölcsfajtáink pusztulása, pusztítása jó példa erre. Még megbecsülni sem lehet, hogy hány fajta pusztult ki az elmúlt évtizedekben, de ezen már nem tudunk segíteni. A meglévők megóvása viszont a mi felelősségünk. Próbálok a gyűjtés során mindent megtudni ezekről, mint a felhasználásuk módját, hozzájuk kapcsolódó hagyományokat – magyarázza a szakember, aki gyűjteményében, a Medes – hegyi birtokon eddig több mint fél ezer fajtát különített el, fajtákon belül pedig több változatot.
Magyarországon a jelenlegi törvényi szabályozás sajnos – Európában egyedülálló módon – ezeknek az értékeknek pusztítását segíti, és gátolja megőrzésüket. Hazánkban nincsen lehetőség arra, hogy a termelő a saját gyümölcséből gyümölcslét készítsen eladásra, mert nem felel meg az uniós kritériumoknak, így tönkremegy, míg máshol, például a Szlovéniában ezt megtehetik a gazdák. Őrzik és védik a fáikat, mert hasznosítják, míg mi magyarok ettől a lehetőségtől meg vagyunk fosztva. Holott ezáltal ösztönözni lehetne a falusi embereket a környezetükben lévő öreg fák megtartására. Amíg ez nem változik, pusztulni fognak a fák és a hagyományok is.
- A göcseji, az őrségi és a hetési lokálpatrióta közösségeknek felajánlottam, hogy akik településükön, vagy éppen a szőlőhegyen összegyűjtik a régi fajták oltóvesszőit, én készítek ezekről oltványokat és nekik ajándékozom, ha cserébe ők ezekről a régi fajtákról mindent lejegyeznek és vállalják, hogy közterületen elültetik és gondozzák őket. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, hiszen idén tucatnyi közösség hozta el régi fajtáit – beszélt lelkesen az eredményekről és az összefogásról.
Ennek a kitartó fajta-megőrző munkának az eredményeként olyan gyümölcsfafajtákat sikerült megmenteni, mint például az aszalókörte, aminek nevéből is következtethetünk felhasználására. A kemény, íztelen gyümölcsöt eleink nem frissen fogyasztották, hanem megaszalták, ez lett hasznosításának módja. De olyan körtét is talált már a pórszombati erdész, ami mínusz 10 fokon is eláll télen, majd áprilisra megpuhult. A házi berkenye – Göcsej jellegzetes gyümölcse – a 18. században meghatározó volt a népi gyógyászatban, ám mára alig van két tucat fája. Ezeket szintén oltással próbálja a szakember tovább szaporítani.
A gyűjtemény elsősorban a Göcsej, Őrség és Hetés régi fajtáinak megmentésére irányult, ám mára kilépett a tájegység határai mögül. Érkeztek fajták az ország több pontjáról, a Felvidékről és Erdélyből is. Medes-hegyen a Kárpát-medence ősi fajtáinak gyűjteményét szeretnék létrehozni. A vállalkozáshoz szükséges terület biztosításához a helyi önkormányzat is felajánlotta segítségét.
- Nemrég a Felvidékről érkeztek oltóvesszők, de kaptam Erdélyből, a Bolyai Farkas sírján álló almafáról is. Az énlakai-gyűjteményt kiegészítve kezdtem elkészíteni Tündérország (Erdély) gyümölcsöskertjét. Cseréljük is más gyűjtőkkel az oltványokat, így van esélyük a fennmaradásra, de sajnos kevesen vagyunk – tette hozzá Kovács Gyula, aki befejezésül arról is beszélt, hogy mekkora meglepetésként érte a megyei elismerés.
– Azok az eredmények, sikerek, amikben az elmúlt időben részünk volt, sok jóakaratú ember munkájának eredménye. Segítségüket ezúton is szeretném megköszönni. Természetesen nem tudnám ezt a munkát feleségem és három fiam támogatása nélkül csinálni. A Medesi Kör sikereinek kulcsa az ő áldozatvállalásuk – mondta, majd további terveiről elárulta: az egykori, a török által Medes faluval együtt elpusztított további 67, több száz éve még lakott falvak neveinek felkutatásába fogott bele, melyeknek kopjafával állítanának emléket a medesi temetőben.
Amint kiderült, hogy valójában mit is jelent Fukushima, a németek percek alatt döntöttek, hogy nekik aztán több atom nem kell. Hát akkor mi? Megújuló energia. Most ne menjünk bele, hogy a megújuló energia tényleg megújuló-e, fogadjuk el, hogy megújuló. A németek elég gazadagok, nyilván ebben is láttak üzletet, mert ha ezt az ipart (is) felfuttatják, akkor ők fognak szállítani az egész világnak. Aztán meg tényleg szar ez az atom buli úgy, ahogy van, tehát rajta.
Csakhogy mostanára kezdenek a dolgok körvonalazódni. Eddig úgy tűnik, hogy az árat elsősorban a kispénzűek fizetik meg, amit mi (magyarok) lassan már megszokunk. De nini, úgy látszik ez a németeknél is dívik, mert aki nem fizeti ki az elfogyasztott elektromos energiáért kiküldött számlát az két héten belül kap egy udvarias emlékeztető levelet, egy héttel később jön egy felszólítás. A negyedik hét végen pedig megjelenik egy szerelő, és ha legalább részben nem törleszt a fogyasztó, pápá elektromos áram. Igen ám, de ott se kolbászból van a kerítés annak, aki munkanélküli – és van ilyen – ráadásul több mint 10 százalékkal emelték az elektromos energia árát, az atomerőművek leállításából kifolyólag. És hitted volna? A Német Szövetségi Fogyasztó Szervezet munkatársa Holger Krawinkel szerint minden tizedik német háztartásnak problémát okoznak az emelkedő energia árak.
A Paritätische Gesamtverband (egy német szociális mozgalom) szerint 200.000 tartósan munkanélküli családnál kapcsolták ki az áramot a múlt évben. Észak Rajna – Westfália szövetségi államban működő Fogyasztóvédelmi szervezet szerint az összes kikapcsolások száma egy év alatt meghaladja a hatszázezret. Miközben a következő áremelés a küszöbön áll. A német gazdasági minisztérium számításai szerint a következő 12 hónap alatt az elektromos energia ára kilowattóránkét 5 centtel (15 Ft) fog emelkedni, hogy fedezzék a megújuló energiával kapcsolatos extra kiadásokat. Ez egy háromtagú család esetében, éves szinten megközelítőleg 150 € (45.000 Ft) extra költséget jelent. Különben a rendszer pont úgy működik, mint nálunk. A visszakapcsolás költsége 80 € (24.000 Ft).
A német honatyák csak most ébrednek fel, hogy a gyors elhatározással egy időben elfelejtettek számításokat végezni, hogy mégis mibe fog ez kerülni a nemzetnek. Egészen pontosan, lényegében ki fogja megfizetni a technikai átállás költségeit? Közben az erősen szubvencionált fényelemek gyártói hipp-hopp multimilliomosok lettek. NÉMETORSZÁGBAN.
“Kiút a devizahitelezés tragédiájából” címmel az Echo Tv riportot készített Dr. Léhmann Györggyel, melyben a devizahitelesek témájávalfoglalkozott egy nemrég született Európai Bíróság döntés fényében.
“Az a bank, amelyik Európában páratlanul tisztességtelen módon járt el már a szerződéskötéskor az Európai Bírósági ítélet alapján is, szerintem soha nem lesz tisztességes egyetlen adóssal szemben sem.” – fogalmazta meg kemény kritikáját az ügyvéd úr. Azonban a műsoridő rövidsége nem engedte, hogy álláspontját teljes egészében kifejtse.
Egy kedves olvasónk/nézőnk kérésének eleget téve felkerestük Dr. Léhmann Györgyöt a devizahitelezéssel kapcsolatos kérdésekben. Az Echo Tv-n lezajlott riport után, melyben kifejtette álláspontját, kerestek meg bennünket, hogy az ottani riportból kimaradt dolgokról kérdezzük meg az ügyvéd urat. Ennek a kérésnek eleget téve megkerestük Dr. Léhmannt, és az időpont egyeztetés után felkerekedett forgatócsoportunk a beszélgetés rögzítésére, melynek eredményét az alábbiakban adjuk közre.
Itt a blogban (technikai okok miatt) csak egy rövid részletet mutatunk be a riportból. Aki kedvet kap a teljes anyag megtekintésére, az látogassa meg videó archívumunkat. Kérjük ennek a blog bejegyzés linkjét, vagy a riport linkjét terítve járuljanak hozzá az érdekeltek információhoz jutásához. A honlapunkról letölthető az anyag DVD minőségben is, egy kis támogatás ellenében, mellyel a további munkánkat segíthetik elő (az így letöltött anyagokat NE osszák meg a videó megosztókon, kérjük tartsák be a szerzői jogokat).
Az ehhez hasonló témákat a közszolgálati média valahogy nem kívánja felkarolni, pedig ők az adófizetők pénzéből megtehetnék, hogy ezt a problémát minden(!) oldalról megközelítve bemutassák…
Mert a bankok oldaláról nézve, az ő érdekeiket előtérbe helyezve, már álmunkból felébresztve is fújjuk a válaszokat (a propagandát).
Egy tanács: mielőtt belevág valaki a pereskedésbe, mindenképp tájékozódjon az ügyvéd úrnál a per lehetséges kimeneteleiről (mi történik, ha megnyeri a pert, mit nyer vele; ha nyer, annak mi lesz a következménye, mi lesz a bank lépése azután; mi történik ha vesztesként jön ki a perből; mennyit kell fizetnie vesztesként, ha úgy alakulna az ügy stb.). Mivel a kiinduló pontok sokfélék, így a perek kimenetele is különböző lehet. A per indítása előtt mindenképp mérlegelni kell a várható következményeket, eredményeket, és ennek megfelelő döntést kell hozni. A döntés felelősségét már nem lehet átruházni másra…
Dr. Léhmann György több éve figyeli, tanulmányozza a bankok tevékenységét Magyarországon.
Legutóbbi peres eljárásban már kibújt a szög a zsákból, mivel a bankok már a Pénzügyi Szervezete Állami Felügyeletére mutogatnak, hogy ők csak az engedélyezett banki tevékenységet folytatták. Sajnos ez teljes egészében így van és értetlenül áll az adósok tömege ezen szabályozás engedélyezése előtt.
Dr. Léhmann a banki szerződések több pontjában is kifogásolja az okiratot egy Európai Bírósági döntés alapján, mely elöl egyetlen magyar bíró sem tud elállni, figyelembe kell vegye döntésénél.
Így a szerződések semmisé válhatnak, de a további jogfordulatokat lehet kezdeményezni a pénzügyi rendezés elérése végett.
Az ügyvéd állítja, hogy igazán nincs kire várni, nem fogja sem a kormány, sem a PSZÁF, sem a bankok rendezni ezt az áldatlan, az egész nemzetre kiható problémát. Egyetlen kiút van a független magyar bíróság döntéseiben bízni.
Aki többet szeretne megtudni a részletekről, az nézze végig a honlapon található interjút és döntsön belátásának megfelelően.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!
Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án adta ki a 18-i 2000/46/EK jelű irányelvét, amelyben rendelkezik az elektronikus pénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, e tevékenység folytatásáról és körültekintő felügyeletéről. Az említett irányelvet a Magyar Országgyűlés a 2004. évi XXXV. törvénnyel beiktatta a magyar jogrendszerbe. Az említett törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetekről szól. A törvény leszögezi, hogy az Országgyűlés a készpénz-helyettesítő fizetési módok további bővítése érdekében és a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel látta szükségesnek a törvény elfogadását.
Különböző adatok vannak forgalomban arról, hogy pontosan milyen nagyságot ér el az az összeg, amit Magyarországnak az Európai Unió számára át kell engedni. Pavics Lázár pénzügyi szakértő adatai alapján az évi egy összegben történő befizetés, valamint az átengedett vám- és áfabevételek 1440 milliárd forintot tesznek ki. Ez az az összeg, amit Magyarország évente fizet az Európai Uniónak tagsága fejében.
Dr. Halász József 2006. szeptember 3-án közzétett írásában azt állítja, hogy Magyarország évente 4046 milliárd forintot enged át az Európai Uniónak. Az 1989-től 2004-ig terjedő időszakban pedig 8866 milliárd forintot engedtünk át Brüsszelnek a magyar Külügyminisztérium, az MNB és a KSH adatai szerint a vámok leépítésével, az úthasználati díj elengedésével és más vonatkozásokban a viszonosság mellőzésével.
Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv 2. azzal számol, hogy 2007és 2014 között mintegy 8 ezer milliárd forint ”támogatás” hívható le megfelelő pályázatokkal. Ezeknek az összegeknek a felét – s ezt a szakértők többsége se vitatja – Magyarország fizeti be az Európai Uniónak, azaz olyan pénzek visszaszármaztatásáról van szó, amelyeknek legalább a felét Magyarország már előre átadta az Európai Uniónak.
Mit tegyenek az önkormányzatok?
Az ide érkező lehívható pénzeket sikeres pályázatok nyomán az önkormányzatok is megszerezhetik maguknak a helyi gazdaságok fejlesztésére. Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv 2. a központi régiónak, azaz Budapestnek adná a lehívható EU-s pénzeknek a nagyobbik felét. Ebből következik, hogy Magyarország hét másik régiója kevesebbet kap, mint a központi.
Az lenne az előnyös, ha az említett lehívható euró-milliárdok központi fedezeti alapba kerülnének és ugyanilyen mennyiségben elektronikus pénzt – e-forintot- bocsátana ki az állam. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az állam 100 %-os tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Bank bocsátotta ki a forgalomban lévő hivatalos pénzt, a normál forintot. Most azonban az MNB a különböző nemzetközi pénzügyi szervezeteknek küldött jelentéseiben már leírja, hogy átállt a passzív oldali pénzszabályozásra.
Mit jelent az aktív oldali és mit a passzív oldali pénzszabályozás? Az aktív pénzkibocsátás azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank a magyar állam monetáris felségjoga alapján, azaz az állami szuverenitás jogán, maga bocsátja ki a pénzt. Ez a pénz nem hitelpénz és nem is kell rá kamatot fizetni. Ez a valódi magyar fizetőeszköz, a normál forint.
A passzív oldali pénzszabályozás azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank most már csak várja, hogy távolról, azaz külföldről mennyi deviza érkezik az országba befektetés, hitel, vagy spekuláció révén. Ezt a pénzt a Nemzeti Bank csak befogadja. Mindössze annyit tesz, hogy a devizát denominálja forintra és a rendelkezésére álló monetáris eszközökkel – kamatszabályozással, kötvények kibocsátásával, sterilizációs műveletekkel, a tartalékráta megállapításával – igyekszik meghatározni a forgalomban lévő pénz mennyiségét, elsősorban a denominált, azaz magyarosított forintot. A denominált forint nem normál magyar fizetőeszköz többé, hanem külföldről ideérkezett deviza, hitelpénz, amiért kamatot kell fizetni. Ez tehát csak magyarosított külföldi deviza, kvázi-forint. Az az óriási különbség a két forint között, hogy az egyik hazai kibocsátású és gyakorlatilag ingyen van, a másik viszont külföldi hitelpénz és tetemes kamatot kell utána fizetni.
További különbség az, hogy többé már nem a Nemzeti Bank határozza meg: mennyi pénz, azaz közvetítő közeg áll a termelő gazdaság rendelkezésére, hogy az működni tudjon, hanem ezt most már a külföldi beruházó bankok, befektető alapok, nemzetközi pénzintézetek, vagyis a nemzetközi pénzügyi közösség határozza meg.
Röviden a pénzvilág dönt arról, hogy mennyi pénzt akar beküldeni Magyarországra, hogy a magyar gazdaság működhessen. A passzív oldali pénzszabályozással Magyarország lemondott a saját pénzéről és a termelő gazdaságot kiszolgáló pénzmennyiség szabályozásáról.
Áttörhető-e a pénzvilág diktátuma?
Igen, áttörhető, mert a jelenlegitől eltérő módon is lehet pénzt forgalomba hozni, és lehetővé tenni, hogy azt a magyar gazdaság szereplői az egymás közötti kapcsolataik kiszolgálására használják. Ehhez maga az Európai Unió segítette hozzá a magyar gazdaság szereplőit, elsősorban a vállalkozókat, amikor megalkotta azt az irányelvet, amely biztosítja a megfelelő elektronikus elszámolási technikát az emberek, a gazdasági élet alanyai között létrejött elszámolási kapcsolatokra.
Valamennyi önkormányzat, minden régió létrehozhat elektronikus pénzt, azaz az ellenőrzése alatt álló, a saját igényeit kiszolgáló helyi fizetőeszközt. Ahhoz, hogy ez az elektronikus pénz jól funkcionálhasson, biztosítani kell, hogy akadálytalanul át lehessen váltani a hivatalos pénzre. Egy pénznem iránti bizalom azon múlik, hogy simán átváltható-e más fizetőeszközre. Az akadálytalan átváltást biztosítja, ha annyi elektronikus pénzt bocsátunk ki (önkormányzati, regionális vagy országos szinten), amennyi normál pénz a rendelkezésre áll. Az EU-s irányelvek szerint, ha csak helyileg használják az elektronikus pénzt, akkor nincs is szükség arra, hogy normál pénzből 100 % fedezet álljon a rendelkezésre. Ez a normál pénz fedezet akár 5 vagy 10 % is lehet.
Az említett magyar törvény azonban sokkal szigorúbb, mert előírja, hogy a kibocsátandó elektronikus pénz fedezetének Magyarországon 100%-osan meg kell lennie normál pénzben. Ha számításba vesszük a Brüsszelből lehívható euró-milliókat, akkor ezeket a milliókat a kibocsátandó elektronikus pénz fedezetére célszerű használni. Ebben az esetben a fedezeti célra letett euró kamatozik. A kibocsátott elektronikus pénz pedig forgalomban van és teljesíti a gazdasági közvetítő közeg minden funkcióját.
Hogyan nézne ez ki országos szinten?
A magyar kormány erre illetékes szerve, mondjuk az Államadósság Kezelő Központ, az ÁKK átveszi az önkormányzatoktól az Európai Unióból beérkező pénzt, és kamatot fizet érte. Ezt a kamatot az önkormányzat kapja, nem pedig valamilyen külföldi hitelező. Ezért a kamat is Magyarországon marad, és a magyar társadalom igényeire fordítható. Az önkormányzat azonban a forgalomba hozható pénzhez is hozzájut, mert a beérkezett euró mennyiségének megfelelő nagyságú elektronikus helyi pénzt hoz forgalomba. Az adott önkormányzat területén ezt használják saját céljaikra. Itt elsősorban a helyi gazdálkodási folyamatok közvetítéséről van szó, a helyi termelés és fogyasztás cserefolyamatainak a lebonyolításáról.
Ezáltal többlet fizetőeszköz kerül be a gazdaságba. Ma az a helyzet, hogy miközben a bankrendszer, a befektetési alapok – megfelelő fedezettel és jövedelmezőséggel – nem tudják megfelelően elhelyezni fölösleges pénzeiket, addig a termelőgazdaság, ahol az értékelőállítás folyik, fuldoklik a pénzhiánytól. Van elegendő mennyiségű nyersanyag, munkaerő és elvégzendő munka. E három tényező összekapcsolásához szükséges közvetítő közeg, a pénz, azonban nem áll kellő mennyiségben és olcsón rendelkezésre. Az elektronikus pénzzel olyan mennyiségű többlet-fizetőeszköz kerül be a gazdaságba, amely az egész gazdasági életet fellendítheti, munkahelyek tíz- és százezreit hozhatja létre, és a segélyezett munkanélküliek százezrei ismét adófizető polgárok lehetnének.
Magyarországra már bevezették az eurót
Az, hogy mi az euró bevezetésének dátuma, értelmetlen kérdés. Az eurót ugyanis már évek óta bevezették Magyarországon. Itt legfeljebb a névleges forint, azaz a denominált devizaként működő félfüggetlen, magyarosított külföldi pénz feladásának dátuma van még hátra. Jelenleg az euróval együtt annak denominált változata, a névleges-forint is jelen van. Az új helyzetben már nem lesz forgalomban denominált forint, és egyedül az euró marad a hivatalos fizetőeszköz. Amikor már csak euró lesz forgalomban, akkor veszi kezdetét a magyar gazdaságban az euró diktatúrája.
Ma jobb a helyzet, mert három pénz között választhatnak azok, akiknek a gazdasági tevékenységéhez pénznek nevezett gazdasági közvetítő közegre van szükségük. Az egyik lehetőség az euró (vagy más deviza, például dollár), a másik lehetőség a külföldi deviza denominált magyar változata, a névleges-forint és a harmadik pénz, aminek a felhasználására most már minden törvényes háttér megvan (Európai Uniós és magyar), a regionálisan kibocsátott és felhasznált elektronikus-pénz.
Amikor az MNB diszkréten arról tájékoztatja a külföldi pénzügyi szervezeteket, a pénzvilág irányító intézményeit, hogy ő már csak passzív pénzszabályozást végez, ezzel azt közli velük: “Tiétek Magyarország, úgy működtetitek gazdaságát, ahogy akarjátok, mert tőletek függ, hogy mennyi eurót vezettek rá gazdaságára”. Ha viszont az egyes önkormányzatok, és területi régiók, továbbá az Európai Unió régiójaként Magyarország egésze vállalja elektronikus helyi pénz kibocsátását, akkor ezzel nagyfokú pénzügyi önállósághoz juthat. Az illető régió vagy önkormányzat vezetése saját szükségletei szerint dönti el, hogy mennyi helyi pénz legyen forgalomban.
Mire lehet használni a helyi pénzt? Helyi pénzből meg lehet építeni az utakat, a gátakat, a belvíz elvezető csatornákat, a települések szennyvíz csatornáit, ivóvízellátását, továbbá parkokat lehet kialakítani, lakásokat és családi házakat építeni. Egy-egy nagyobb régióban minden szükséges anyag, munkaerő és tudás biztosítható e munkafeladatok elvégzéséhez. Csak azt kell normál pénzből beszerezni, esetleg külföldről behozni, amihez mégis különleges technológia, gép vagy tudás kell. Ebből is látszik milyen pazarlást jelent külföldről idehozott hitelpénzből építeni az utakat, és ppp-rendszerben (public-private-partnership-ben, magán-köz-társulás-ban) finanszírozni nagyberuházá-sokat.
Szüksége van-e Magyarországnak a forint teljes feladására?
Nincs szüksége rá. Sőt kifejezetten hátrányos a magyarok számára. Az euró jelenleg is törvényes fizetőeszköz Magyarországon, bevezetésének előnyei és hátrányai részben már érvényesülnek a gyakorlatban. Az euró, mint uniós valuta, bevezetése nem pénzügyi és gazdasági, hanem politikai kérdés. A közös európai valuta pénzügyileg testesíti meg az Európai Uniót, mint nemzetek feletti birodalmat. E nemzetek feletti struktúrának az egyik kohéziós eszköze, amely a különböző nagy hagyományú nemzetállamok homogenizálódását segíti elő. Amikor egy ilyen közös birodalmi pénz van forgalomban, az törvényszerűen a birodalom centrumaiban koncen-trálódik, miközben a perifériákból kiáramlik a pénz. Magyarország az Európai Unió perifériájához tartozik. Ezért innen jelenleg is óriási mennyiségben áramlik a pénz a birodalom centrumaiba, évente 5-6 milliárd euró.
A forint teljes és végleges feladása, és az euró kizárólagossá tétele csökkentené Magyarország pénzügyi és gazdasági mozgásterét. Az euró kizárólagossá tétele a ma még rendelkezésre álló lehetőségekről való lemondást jelenti. Gazdasági és pénzügyi értelemben az jelenti a nagyobb szabadságot, ha minél nagyobb mennyiségben, minél többféle pénzt használhatunk a termelőgazdaság, az értékelőállító tevékenység közvetítésére. Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy tovább korlátozza pénzügyi és gazdasági önrendelkezését, és tovább csökkentse gazdasági szabadságát. Ezért az Magyarország érdeke, hogy sohane mondjon le a forintról. Ugyanakkor használja ki az eurót arra, hogy mint Európai Uniós pénz, a Magyarországon különböző szinteken forgalomban lévő önkormányzati, regionális és országos elektronikus pénznek a fedezetéül szolgáljon.
Dr. Drábik János: Az emberközpontú világrend (2007)
Munkahelyteremtés és közösségépítés helyi pénzzel: Drábik János és Vezér-Szörényi László előadása Keszthelyen, 2012 április 13-án:
Útban az Aranykor felé című konferenciát a Hajdú-Bihari Magyarok Szövetsége szervezte 2013. március 9-10-én Debrecenben, a Kölcsey Központban ahol Dr. Eőry Ajándok “Az egészségügy vagy az EGÉSZ-ség ügye” címmel tartott előadást.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on!
